Júniusi bevásárlótáska

Hű, a júniusom aztán jó sűrűre sikeredett, minden volt aztán itt. Nagyleadás az egyetemen, a tesóim pár napra végre fel tudtak látogatni hozzám, próbáltam kiélvezni a nyári meleget, és emellett még valahogy olvasni is maradt időm.

Nem is tudom, hogy sikerült ennyi olvasást bepréselnem a suli  mellé. Legfőképp a villamoson csempésztem be pár oldalt munkába meg suliba menet, meg fél óra elalvás előtt, igazából gyorsan összeadódik ám.

Évközepi könyves kiakadás book tag - 2021-es kiadás

A végéhez közeledik már a június is, ezzel az év első fele is letelik. Ahogy tavaly, idén is terveztem egy kis félévzáró összefoglalót, ezért ismét kitöltöm az Évközepi könyves kiakadás tag-et. (A tavalyi kiadáshoz itt a link).

Kezdő képnek pedig rögtön 5 remek olvasmány ebből a félévből, amit csak ajánlani tudok.

Annyit már előre elárulhatok, hogy nagyok sok szuper új könyvvel akadtam össze az elmúlt hat hónapban, új kedvenc is került közé, és nagyon elégedett vagyok a mennyiséggel, amit még a suli mellett is sikerült elolvasnom.

Májusi bevásárlótáska

Uh, kicsit eseménydúsra sikerült az idei májusom, az egyetemen közeleg a félév végi nagyleadások időszaka, nem is csoda, hogy nem sikerült valami sokat írnom a blogra. Viszont legalább pozitívum, hogy végre megkaptam az első oltásom. (Jó tanács: ne abba a karodba kérd, amivel írsz, nekem ez valahogy nem jutott időben eszembe, és au, kicsit használhatatlan még.)

Valahogy mostanában nagyon rákaptam az arany borítós könyvekre.

Olvasás terén egy inkább közepes hónapon vagyok túl, ugyan oldalszámban megugrottam a kétezret, de ez annak is köszönhető, hogy inkább a vaskosabb kötetekre fókuszáltam. Tartalomra viszont nagyon elégedett vagyok, csupa jóságot vettem kézbe, egy új kedvencre is találtam, örömködés ezerrel.

12 hónap 12 könyv - 2021-es kiadás

Tavaly dobtam fel először magamnak ezt a kihívást, és ugyan 2020-ban nem kifejezetten lett sikeres (talán ha négy könyvet olvastam a listáról, mindig valami más terelte el a figyelmem), idén újra megpróbálkozom vele, remélhetőleg ezúttal jobb eredményekkel. (Az eredeti bejegyzés itt olvasható.)

A szabályok igen egyszerűek, a 12 megadott téma szerint kiválasztok magamnak egy-egy könyvet, amit az adott hónaphoz betervezek elolvasásra. A végézte után pedig minden könyvről írok majd egy értékelést. Ha szeretnél, te is csatlakozhatsz a kihíváshoz, a saját könyveiddel. Írd meg, te mit tennél a témákhoz!

5 sorozat, amit életem végéig újra- és újraolvasnék

Minden könyvmolynak megvan a maga kedvenc sorozata, amivel nem tud betelni. Ha valaki olvasnivaló tippet kér tőlük, már nyomják is az első részt a kezedbe. Vagy akár kéretlenül is. A sorozat, amit annyira imád, hogy az egész világgal el akarja olvastatni, még a kötelező tantervbe is beletenné. (Igen, ez egy beszólás volt az új tantervnek.) 

Megpróbáltam én is összeszedni 5 ilyen sorozatot, ez az én toplistám:

1. Sarah J. Maas - Üvegtrón

2. Böszörményi Gyula - Ambrózy báró esetei

3. Leigh Bardugo - Grisha

4. Rainbow Rowell - Carry On

5. Sarah J. Maas - Tüskék és rózsák udvara

A legelső helyen egyértelműen és vitathatatlanul az Üvegtrón sorozat áll. Számomra ez az a sorozat, amit mindenkire próbálok rátunkolni. Az első kötetbe annyira beleszerettem annak idején, hogy az hozta meg a kedvem egyáltalán a fantasy-hez, mint műfajhoz. Egyetlen más könyvet sem birtoklok annyi példányban, mint az Üvegtrónt. Ami már eleve őrültség, hiszen az emberek általában egy könyvet egy példányban tartanak otthon. A legtöbb más könyv esetében nálam is így van ez, kivétel ez a fenomenális sorozat. Már tényleg csak az eredeti első kiadásos angol verzió hiányzik a gyűjteményemből (a bal oldalon lévő képen látható a borítója), csak azt már nagyon nehéz megszerezni, és jó százezerekért látni már a neten.

Dicsőítő ódáimat a sorozathoz a jobb oldali sávban lévő Maas-hét bannerre kattintva el is olvashatod.

Második helyen az Ambrózy-sorozat áll, de igazából bármilyen Böszörményi-remekművet ide sorolhatnék. Örökké elkötelezett rajongója leszek, és ebben az elhatározásban semmi sem ingathat meg.

Annak idején a Gergő-könyvek voltak az elsők, amik megszerettették velem az olvasást. Igen, annyira jellemző rám, hogy mikor a velem egykorúak egyáltalán olvasni is még alig tudnak, én már sokszáz oldalas könyvekből lógok ki.

A Leányrablás hozott vissza Böszörményi könyveihez pár év kihagyás után, és tuti, hogy ez a sorozat is még jópár újraolvasást meg fog élni. Főleg azután, ha végre elsőre is sikerül végeznem vele. De egyszerűen nem akarom, hogy kifogyjak a számomra még új és olvasatlan Böszörményi-anyagból, ezért halogatom. Hiszen semmi sem olyan, mint először olavsni egy jó könyvet.

A dobogó harmadik fokát a másik nagy kedvenc fantasy-sorozatom foglalja el, a Grisha világ, beleértve az eredeti trilógiát és a kiegészítő történeteket is.

Leginkább pont ezt a kitágított világot szeretem ebben a történetben. Ha csak az eredeti trilógia léteznek, sem tenné egy rossz sorozattá, ellenkezőleg, jó kis története van annak is. De a hozzáadott spin-off könyvek, mint a Hat varjú duológia, a King of Scars és a Language Of Thorns novellagyűjtemény teljesen átalakítják a világot, olyan réteget adnak neki, amit egy sima, egy szálon futó regénysorozat csak nagyon nehezen tud elérni.

Az meg csak egy személyes plusz, hogy ősszel tudtam élőben találkozni az írónővel, és az egyik legkedvesebb élményeim egyike lett.

Ha nem lenne annyi más olvasatlanom, biztos ezt is újraolvasnám már most.

Az eredeti trilógiához írt értékelésem itt olvashatjátok.

A negyedik helyezett csak 2019-ben került a kezembe, de annyira beleszerettem, hogy egyhamar még nem fogok elfeledkezni róla. Rainbow Rowell-ről már hallottam ugyan korábban is, de inkább csak a modern ifjúsági regényeiről, én pedig inkább vagy a múltban vagy a jövőben szeretek kalandozni, megpakolva rengeteg jól megkomponált akcióval.

De Instagramon annyiszor került tavaly szembe velem a Carry On mindenféle fanart-ja, hogy ránéztem mi is ez. Akkor láttam, hogy ez egy varázslós benntlakásos iskola, LGBTQ+ reprezentációval (és elég erős fő történetszálként, nem csak valaki a háttérben), gondoltam ez tetszhet nekem.

Nem tévedtem. Kicsit talán a Harry Potterre emlékeztet az eleje, de annyival több, mint a Harry Potter, és a szereplőit ilyen rövid ismeretség után is már a szívembe zártam.

Tanakodtam, hogy az ötödik helyre a Harry Potter vagy a Tüskék és rózsák udvara kerüljön. Végül a Maas-fanatikus énem nyert, így a Tüskék és rózsák került fel a listára.

Ugyan az Üvegtrónt egészében sokkal jobban szeretem, nyolc könyvben több ideje is volt kiforrnia annak, mint ennek a három és félben, de attól még ez a sorozat is nagy kedvencem. Az első résztől ugyan el tudok tekinteni, de a Köd és harag udvara az egyik abszolút kedvenc könyvem, szóval plusz pont neki.

Hatodik helyezettként, vigaszdíjon azért megemlítem a Harry Potter sorozatot is, hiszen időről időre azt is szeretem újraolvasni, csak a terjedelméből kifolyólag nem olyan gyakran. Ha Rowling nem barmolja szét az egyszer jól felépített világát, akkor lelkes Potterhead maradok még egy darabig, és igaz hithű Mardekáros.

Ez lenne az én 5 kedvenc sorozatom, amik még nagyon nem utoljára voltak a kezemben. Neked melyik az a sorozat, amivel nem tudsz betelni? Oszd meg velem is, hátha találok még leendő új kedvenceket köztük.

Csütörtökön újra jelentkezem, tovább víve a Maas-vonalat megmutatom az Üvegtrón-gyűjteményem. Addigis kitartást ez ellen az eszméletlen szél ellen. Kivánom, hogy senkinek se lapozzon bele a könyvébe.

Love,

Kalamaj

A könyvmoly alapvetések book tag

Nemrég futottam bele ebbe a book tag-be, ami egy hithű könyvmoly legalapvetőbb kérdéseit teszi fel, és gondoltam, jó móka lenne megválaszolni. Egy csomó nagyon röviden megválaszolható kérdésből áll olyan dolgokról, amikbe a könyvmoly esetleg aktívan bele sem gondol. The Bibliophile Girl angol nyelvű blogján találtam, és ha tetszett, folytasd te is nyugodtan tovább.

Akkor lássuk csak a kérdéseket.

1. Rosszul leszel az autóban olvasás közben?

Az autóban igen, de tömegközlekedésen meg vonaton egyáltalán nem, rendszeresen olvasok vagy tanulok utazás közben is.

2. Melyik író stílusa teljesen egyedi számodra, és miért?

Örökké nagy rajongója leszek Böszöményi Gyulának, és ahogy csűrni-csavarni tudja a magyar nyelvet, míg valami igazán különlegeset ki nem hoz belőle.

3. Harry Potter vagy Alkonyat? Írj 3 okot!

Harry Potter, ez egyértelmű:

- sokkal összetettebb történet, ami a felnövésről szól

- nincs benne erőltetett szerelmi szál (vagy nem az a lényeg)

- a vérfarkasok tényleg íjesztőek benne, nem simizhető ölebek

4. Van külön könyves szatyód? Ha igen, mit hordasz még benne?

Nincs kifejezetten erre a célra kitűzött tatyóm, de az egyik vászonyszatyromat használom a sulihoz is, szóval abban gyakran vannak könyvek és egyéb papírok.

5. Szoktál könyveket szagolgatni?

IGEN!

6. Könyvek illusztrációkkal, vagy nélkülük?

Igazából ez a könyvtől függ. Néha csak megakasztaná az olvasási folyamom, néha meg pont kellenne még egy ábra a teljes élményhez. De alapvetően soha nem fogok nemet mondani egy szépen kidolgozott, igényes illusztrációnak.

7. Melyik könyvet imádtad olvasás közben, de később rájöttél, hogy mégsem a minőség legmagasabb foka?

Annak idején (már lassan egy évtizede, azta) nagyon szerettem a Luxen sorozatot, annyira, hogy az hozta meg a kedvem újra a nagyüzemű olvasáshoz. De ma arra már visszatekintve azért kicsit másképp vélekedek róla. Legfőképp Daemon miatt, azóta nagyon sokat változott az ízlésem a hímnem felé, szerencsére egy sokkal egészségesebb irányba.

8. Van valami vicces sztorid a gyerekkorodból, ami a könyvekhez kapcsolódik?

Anyukám csak úgy engedte elolvasnom a Harry Potter sorozatot, hogy mindig nagyjából egyidős vagyok Harry-vel, mivel ha ő átélhette abban a korban, akkor én is elolvashatom. Így 11-12 évesen végigtolhattam az első három rész, viszont a Tűz serlegét már nem engedete, mivel ahhoz még nem voltam elég idős. De én ennek persze nem örültem, mert tudni akartam, mi lesz a negyedik részben. Szóval mikor anyu nem figyelt, mindig lecsentem a polcról, meg takaró alatt olvasgattam. Úgy hatvan oldalig jutottam, míg lebuktam.

9. Melyik a legvékonyabb könyv a polcodon?

Pontosan nem tudom, de német irodalmon volt pár rövidebb szösszenet, amit kötelezőként el kellett olvasnunk. Talán a Bahnwärter Tiel volt ezek közül a legvékonyabb. (Ha még nem hallottál róla, nem vesztettél semmit.)

10. Melyik a legvaskosabb könyv a polcodon?

Ha pusztán a centimétereket nézzük, akkor szerintem a Trónok harca harmadik része a nyertes, de a Gyűrűk ura angol kiadása, amibe mindhárom kötet bele van kötve bibliapapírra van nyomtatva, szóval tartalomra az a legnyagyobb.

11. Írsz te magad is? El tudod képzelni magad íróként a jövőben?

El írogatok magamban, bár az elmúlt két évben a suli miatt nem sok időm marad rá. Eddig megírtam már pár regényt, eddig csak a saját és a közeli ismerettségem szórakoztatására, de nem futnék el, ha valaki ki akarná adni.

12. Mikor szerettél bele az olvasásba?

Olyan rég óta rajongok a könyvekért, hogy már nem is emlékszem rá. Talán az is sokat segített, hogy anyukám már az oviban megtanított olvasni, így elsőben sokkal előbbre voltam, mint az osztály többi része, és emiatt nagyon elégedett voltam. Azóta is igyekszem a lehető legjobb lenni.

13. Melyik a kedvenc klasszikusod?

Annyira nem vagyok nagy klasszikus-rajongó, de én szerettem a Kőszívűt. Pár régebbi posztban már kifejtettem hosszabban is, miért, most nem akarom ismételni magam.

14. Melyik tárgyból voltál a legjobb gimiben?

Huh, jó kérdés. Mivel a legtöbb dologból ötös voltam, vagy max négyes, most hirtelen meg sem tudnám mondani, melyik volt a legjobb. Talán földrajz vagy töri. De semmiképp sem a tesi.

15. Ha ajándékba kapnál egy könyvet, amit előtte már olvastál, de utáltál, mit tennél?

Először is örülnék neki, hogy valaki volt olyan figyelmes, hogy könyvet ajándékozott nekem, nem tehet róla, hogy pont nem találta el, a széles zsáner-érdeklődési-köröm melyik kis sarkát nem szeretem épp pont annyira. Ha maga a könyv szépen mutat a polcon és még nincs meg, akkor megtartanám, amúgy meg valószínűleg elcserelném.

16. Melyik az a kevésbé ismert sorozat, ami szerinted hasonlít a Harry Potter-hez vagy az Éhezők viadalához?

Most így első ránézésre nem tudnék semmit mondani. Talán a Rainbow Rowell Simon Snow sorozatának eleje kicsit hajaz Potterre, de inkább csak olyan szinten, hogy mi lenne, ha valaki írna egy olyan Potter történetet, ahol nem riadna vissza olyan csavaroktól, amiknél Rowling megállt.

17. Mi egy rossz szokásod, amit olvasás közben művelsz?

Szeretek olvasás közben kicsit nassolni. Csak sajna legtöbbször az ágyban olvasok, és került így már csokimorzsa az ágyneműre.

18. Melyik a kedvenc világod?

Az Üvegtrón világa, főleg a sorozat második felétől, ahol nagyobb teret kap a mágia is.

19. Vámpírok vagy vérfarkasok?

Jó messze maradva a Twilight által keltett képfordulástól, és az eredeti, vérszomjasabb mitológiánál maradva, inkább a vámpírok, de a vérfarkasok vadságát is szeretem, szóval nem tudom.

20. Tündérek/tündék vagy angyalok?

Tündék, megint csak inkább Maas két sorozatának jól felépített világai miatt.

21. Zombik vagy szellemek?

Inkább zombik, azok ellen könnyebb védekezni, és lassabbak. A szellemek kiszámíthatatlanok és nem hagynak aludni.

22. Szerelmi háromszög, vagy tiltott szerelem?

A háromszögektől falnak megyek (kivéve azon nagyon ritka alkalmakkor, mikor tényleg minőségileg vannak kivitelezve, de ez tényleg csak elenyésző mennyiség), szóval inkább tiltott szerelem.

23. Akciódús regény pár elszórt szerelmi jelenettel, vagy totál szerelemes könyv?

Mindig kell egy kis (jó nagy) adag akció a könyvbe, amit olvasok, egy csak pusztán szerelmetes nyáladzásba nagyon hamar belealszom.

Ezek lennének a kérdések, érdekes volt kitölteni és kicsit elgondolkozni azon, mi is jellemzi a könyvmoly-létem. Mint már mondtam, nyugodtan csináld tovább vagy add tovább másoknak, lássuk, ki mit válaszol. Ha megcsinálod, jelölj meg, hogy meg tudjam nézni, és kielégüljön a kíváncsiságom.

Csütörtökön újra jelentkezem, jön a január végi összefoglaló. Addig is kellemes estét és jó olvasást.

Love,

Kalamaj

10 év 10 könyv - Ahogy az olvasási szokásaim változtak az elmúlt évtizedben

Már egy hete tart az új évtized, és eddig úgy érzem, ez tényleg egy új lap az életem képletes könyvében. Viszont mielőtt teljesen elmerülök benne, gondoltam visszatekintek még egyszer utoljára a letűnt évtizedre, és hogy mely könyvek határozták meg leginkább az olvasási szokásaim.

2010: Böszörményi Gyula - Gergő és az álomfogók (Gergő-sorozat)

Az is lehet, hogy egy kicsit hamarabb volt, de akkoriban még elég kicsi voltam, kicsit összefolyik már. Az biztos, hogy a Gergő-sorozat meghatározó sarokpontja volt a gyerekkoromnak. Eleinte még anyu olvasta fel estimesének, az utolsó két kötetet már magam olvastam. Alsóban volt még Böszörményinek egy tanulmányi versenye a sorozat alapján (de nem a tartalmából, hanem a különféle varázskategóriák alapján iskolai tárgyak, például a vajákosok bio-kémia jellegel, ilyesmi), én is részt vettem (meg is nyertem), az utolsó rész végén pedig feltűnnek a versenyzők is, szóval indirekte én is benne vagyok. Ez az egyik legbüszkébb pillanatom könyvek terén.

2011: Jókai Mór - A kőszívű ember fiai

Az évtized elején nem olvastam szórakozásként annyit, inkább a tanulásra koncetráltam. Ha olvastam, akkor azok a kötelezők voltak, mert akkor még lelkesen végigolvastam mindet. Én személy szerint élveztem a kőszívűt, de nem annak a korosztálynak való.

2012: Berg Judit - Rumini (Rumini-sorozat)

Ekkortájból a legjobban a Rumini-sorozat maradt meg bennem, amit anyu olvasott fel az akkor még pici öcséimnek, és én is velük hallgattam. Tudom, hogy mese, de miért ne élvezhetnék egy mesét.

2013: Leiner Laura - Szent Johanna gimi

A Szent Johanna gimi vezetett vissza először a nagyüzemű olvasás világába. Ha nem olvasom el, talán nem ez a könyvmoly vagyok ma. Az első részeket a legjobb barátnőm kezében láttam először, ahogy éppen egy másik osztálytársammal beszél róla. Akkoriban a Cortez-mánia épp a tetőfokán járt, nem egy lánytól hallottam az örömódákat róla. Gondoltam, akkor megnézem, mi ez a felhajtás. A mai napig nem birtoklom egy kötet fizikai példányát sem, mégis mindet olvastam, kölcsönből, könyvtárból, az utolsó részt barátnőmmel vagy egy hónappal hamarabb előjegyeztük a könyvtárból. Ehhez fűződik az olvasási rekordom is, kb 7-800 oldal egy nap alatt, a 4. és 5. kötet együltő helyemben. Ma már nem rajonganék érte annyira, de fontos eleme volt a fejlődésemnek.

2014: Jennifer L. Armentrout - Obszidián (Luxen sorozat)

Az Szent Johanna után a második nagy olvasási láz-beindító. Ma már ezt sem tartom a legminőségibb könyvnek, Daemon-tól pedig már a falnak mennék, de akkoriban nagyon magával ragadott. Ennek köszönhetően kezdtem el magam is írogatni.

2015: Böszörményi Gyula - Leányrablás Budapesten (Ambrózy-sorozat)

Ekkor lobbant fel imádatom Böszörményi felé ismét, és tart a mai napig. Ugyan még nem sikerült végeznem az eddig megjelent részekkel, de így legalább tovább tart. Idén mindenképpen be akarom fejezni.

2016: Sarah J. Maas - Üvegtrón (Üvegtrón sorozat)

Erről a könyvről is hallottam előtte már párszor, de halogattam a belekezdésébe. Aztán egyszer nem találtam érdekesebbet a könyvesboltban, úgyhogy ezt vittem haza. A többi pedig már történelem. Aki legalább még egy bejegyzést olvasott már tőlem, tudhatja, hogy megrögzött rajongója vagyok Maas könyveinek, hála annak a négy évvel ezelőtti pillanatnak. Azóta az egész sorozat öt különféle példányban van meg, az írónő Böszörményi mellett a másik abszolút kedvencem, és ez a sorozat vezetett be a fantasy iránti megingathatatlan rajongásomba is. Talán ez a harmadik sarokköve a könyvmoly-létem kezdeteinek, és ez vett rá először, hogy angolul nekiálljak olvasni (mert az utolsó részek magyarul még nem jelentek meg akkoriban).

2017: George R. R. Martin - A Game of Thrones (A Song of Ice And Fire)

Ebben az évben vette át az uralmat a szokásaim fellett az idegennyelvű könyvek szeretete. Ekkor már kint éltem Bécsben az egyetem miatt, és így nehezebb volt magyarul beszerezni a könyveket, ellenben igazán megható angol nyelvű részlegek vannak itt. Rákaptam, hogy az író eredeti nyelvén olvassam el a könyveket, hiszen így sokkal jobban átjönnek a szófordulatok, és a félrefordításoktól sem kell tartanom. Plusz mindent frissen megjelenéskor már a kezemben tarthatok így, nem kell várnom a fordításra. A GOT volt az egyik első nagy angol nyelvű projektem (magyarul már nekiálltam egyszer), és ugyan még ma sem értem a végére, de attól még nem kevésbé meghatározó.

2018: Amie Kaufman, Jay Kristoff - Illuminae (The Illuminae Files)

A továbbra is tartó fantasy-hullámom mellett nyitottam más témák felé is, például az űrben játszódó sci fi-k irányába. Az egyik legkülönlegesebb példánya az Illuminae volt, pusztán abból kifolyólag, milyen formában íródott. A képversekkel találkoztam már előtte, de regény alakjában teljesen meglepett. A történet ugyan nem a legnagyobb durranás (nem is rossz), de ebben a formában igazán nagyot üt. A második részben sajnos már kevesebb az ilyen látványelem, a harmadikban meg méginkább, de továbbra is szemkápráztató és egészen rendhagyó. 

Ha érdekel, hogyan néz ki a könyv belseje, írtam róla egy értékelést itt, és mellékeltem hozzá pár saját fotót is.

2019: Rainbow Rowell - Carry On (Simon Snow sorozat)

Tavaly sok új dolgot kipróbáltam, és több új fandom-ba is beléptem. Például tavaly olvastam először mangát, egyre kevesebb YA könyv volt a kezemben, és inkább a felnőtt irodalom felé indultam (persze nem fogom teljesen elhagyni), és belekóstoltam az LGBT+ könyvekbe is. Ezek közül a Carry On tette a legnagyobb benyomást rám, és azután a folytatása is, olyan szívmelengetően lett megírva. Semmi toxicitás, szerethető karakterek, és egy nagyon baraátságos írónő. Remélem a harmadik rész nem fog sokat váratni magára, egészen biztosan már megjelenéskor ott fogok toporogni érte a könyvesboltban.

Az elmúlt évtizedben, ahogy én is felnőttem, úgy változtak az olvasási szokásaim is. Tíz éve még az ifjúsági és gyerekkönyvek dominálták a könyvespolcom, aztán a gimis történetek és a természetfeletti-szépfiús könyvek. Az Üvegtrónnal rátaláltam az igazi szerelmemre, a középkorias, mágiával megtűzdelt fantasy-kre, és sokáig nem is olvastam más témában. Az évtized végére újra nyitottam más témák és más korcsoportok felé, ahogy a személyiségem is nyitottabb és elfogadóbb lett. Nem tudom, mit fog a következő évtized hozni, de annyi biztos, hogy a minőséget nem adom alább, és csak még többet szeretnék olvasni. Lássuk csak tíz év múlva, talán akkor is csinálok egy új listát.

Legközelebb csütörtökön jelentkezem újra, egy általam kreált könyves kihívással. Addig kiélvezem a napsütést, ami most árad be az ablakomon. A legközelebbi viszont-olvasásig:

Love,

Kalamaj

Karácsonyi hangulat - book tag

Végre itt a téli szünet, így nekem is akadt egy kis szabadidőm csak úgy semmit tenni, olvasgatni, és végre, épp csak egynéhány hónap kihagyás után újra leülni blogolni egy kicsit. Így kezdetnek pedig egy karácsonyi hangulatú book tag-et hoztam.

A várakozás: Ahogy a karácsonyt is tűkön ülve várod, mely könyvmegjelenés miatt izgulsz a legjobban?

Több is van, da ha a legelső helyet ki kell választanom, akkor az Sarah J. Maas új könyve, a Crescent City lesz. Maas az egyik abszolút kedvenc íróm, és megjelenik tőle egy teljesen új sorozat? Még szép, hogy egymagam tömött sorokat fogok alkotni az összes könyvesboltban. Tökéletes szülinapi ajándék lesz nekem tőlem. És aki azt gondolja, nem rendeltem már elő vagy fél éve, az nem ismer.

A többi befutó közül kiemelném a következőket: A Heart So Fierce And Broken Brigid Kemmerer-től és Rainbow Rowell Simon Snow sorozatának harmadik része (bármikor is jelenjék meg).

Karácsonyi dalok: Egy író vagy könyv, akinek/aminek nagyszerűségéről megállás nélkül örömódákat zengsz

Nem titkolom, mekkora rajongója vagyok Maas-nak és Böszörményi Gyulának. Viszont idén nagyon a szívemhez nőtt Brandon Sanderson és Leigh Bardugo is. Ezutóbbi budapesti dedikálására is volt szerencsém eljutni, és ugyan három órát ültem a padlón a sorban, de így az elején sikerült bejutnom. Ugyan az eredeti Grisha-trilógiát már pár éve kiolvastam, de újra sikerült rátalálnom, a Six Of Crows-t meg most ősszel olvastam, hamarosam megyek tovább a második részére is, onnan pedig a többi Bardugo-könyvre.

Az pedig csak egy hozzáadott bónusz, hogy az írónő is egy hipercuki ember.

A mézeskalács házikó: Egy könyv igazán csodálatos világfelépítéssel

Újra megemlegethetném Maas-t vagy Bardugo-t, de ide a legalkalmasabbnak Brandon Sanderson-t találom. Egyszerre van négy különféle könyvét olvasom párhuzamosan, és egyik jobb, mint a másik. Olyan egyedi, kidolgozott mágiarendszereket alkot, amit csak ritkán látni. Üvölt a könyveiből, hogy nagyon át vannak gondolva. Némelyik hosszabb (lásd a Stormlight Archive kötetei nagyobbak, mint a Trónok harca könyvek), célcsoportban is vannak különbségek (az előbb említett sorozat és az Elantris tisztán felnőtt, a Mistborn és a Skyward meg ha jól tudom inkább ifjúságibb), szóval mindenki talál magának valót. És ami a legelképesztőbb, hogy ezek a különálló sorozatok is igazából összekapcsolódnak egy nagy, még nem teljesen felfedett kavalkádban.

A Karácsonyi ének: Egy kedvenc klasszikus, vagy egy, amit szívesen elolvasnál

Annyira nem vagyok nagy klasszikus-olvasó, szóval annyira nem vonz egy se, de a Büszkeség és balítéletet már rég tervezem elolvasni. A legjobb barátnőm egyik kedvence, illendő lenne már nekem is rávennem magam.

A magyar klasszikusok közül én személy szerint élveztem a Kőszívű ember fiait, mikor hetedikben az volt a kötelező. Viszont teljesen megértem azokat, akik nem bírták átverekedni magukat rajta. Én abban a korban franciául, németül és latinul is tanultam (nem vagyok normális, tudom), így átjöttek a poénok, de egy ilyen tudás és lábjegyzet-hegyek nélkül elhiszem, hogy unalmasnak hat. Semmiképp sem egy hetedikes a célcsoport.

Az édességek: Egy könyv, amit szívesen kapnál karácsonyra

Semmiképp nem futok el egy Maas-könyv elől. Az Üvegtrón teljes sorozata már négy különféle kiadásban van meg (magyar, német, angol keményborítós, angol puhaborítós), és most jelent meg ősszel a mini kiadás is angolul, amit szépen lassan a következő hónapokban össze fogok gyűjteni, szóval nem kicsit vagyok őrült rajongó. Amit idén mindenképpen meg akartam szerezni, és sikerült is, az pedig a Tüskék és rózsák udvara friss és csillogós gyűjtői kiadása volt, és végre ott csücsül a Maas-polcom díszhelyén. Egyszerűen annyira gyönyörű, az aranyozott, dombornyomott borítójával, a felújított térképével meg a ráhúzható, szintén aranyozott védőtokkal. Már az Üvegtrón gyűjtői kiadása is szép volt, de ez túltesz azon is.

Gyertyák az ablakban: Egy könyv, amitől kellemes, meleg érzet tölt el

Tudnék többet is mondani, de elsőre Rainbow Rowell Carry On-ja ugrik be, közvelenül a Harry Potter és a bölcsek köve után. Egyszerűen annyi nosztalgikus emlék köt Roxforthoz, a könyvhöz és filmhez, ami mindig feltör, ha kézbe veszem. Ha jobban belegondolok, rég is volt, mikor újraolvastam a sorozatot. De nem, most nem fogom, így is épp elég olvasatlanom van, inkább azokat kéne először letudnom.

A Carry On pedig azért ugrik be, mert az egész könyv maga olyan barátságos, még akkor is, ha nem egy komoly téma van megpedzegetve benne. A végén akkor is egy kellemes, meleg buborékban távozik tőle az ember.

A karácsonyfa: Egy könyv, aminek annyira gyönyörű a borítója

Ide egy egész erdőt sorolnék fel inkább egyetlen fa helyett. 2019 a csodás borítók éve volt nekem, esélyem sem lenne kedvencet választani. Jöjjön inkább 9 könyvborító, amit nem tudok kiverni a fejemből:

Rory Power - Wilder Girls: a festői

Amy Ewing - The Cerulean: az elrepítő

Brigid Kemmerer - A Curse So Dark And Lonely: a sejtelmes

Leigh Bardugo - Ninth House: az egyszerűségében elegáns

Shelby Mahurin - Serpent & Dove: a kontrasztkirály

Holly Black - The Queen of Nothing: hát igen, idén tarolnak a kígyós borítók (ezen és a Ninth House-on amúgy ugyanaz a kígyó stock-fotó van)

Margaret Rogerson - Sorcery of Thorns: az idei kedvenc Charlie Bowater által rajzolt borító, holtversenyben a Skyward sorozat borítóival

Rainbow Rowell - Wayward Son (Sun special edition): az eredeti, sárga alapú is csodaszép, de ez a kiadás a kedvencem

Leigh Bardugo - King of Scars: a nem szerénykedő

Az ünnep öröme: Mi a kedvenc dolgod a karácsonyban és/vagy mik a kedvenc ünnepi szokásaid?

Az én személyes kedvencem maga a fa. Anyukám még kiskoromban kitalálta, hogy egyénivé teszi a díszítést, és minden évben maga készít egy kiválasztott téma szerinti díszeket. Így volt már például 2012-ben Maja naptár ihlette, volt már viking világfa, Diótörő, űrutázás, tündérek, és még sorolhatnám. Mivel áprilisban lesz a nagyobbik öcsém 18 éves, így ő is megkapta a számára utolsó gyerekkori "Múlnak a gyermekévek" fáját. Ezen teljesen ő a téma, a rajzaiból és fotóiból valamint a gyerekkorát meghatározó játékokból (lásd legófigurák, kisautók, ilyesmi) lett összeválogatva és fellógatva.

Ezek lennének a karácsonyi book tag kérdései a részemről. Ha megtetszett, nyugodtan folytasd tovább. Én a részemről mindenkinek kellemes ünnepeket kívánok, ha könyvszerető az ember, ha nem. Ha pedig igen, akkor sok olvasnivalót a fa alá. Hamarosan újra jelentkezem (de most tényleg, nem csak fél év múlva). Jönnek nemsokára az újítások is a blogon, itt az idő egy kicsit frissíteni.

Addigis sok sütit és jó könyeket!

Love,

Kalamaj

Júliusi bevásárlótáska-szerű valami - visszatérő poszt

Hű, de nem sikerült posztolnom. Áprilisban. Wow. Csak egy kicsit voltam elfoglalva az egyetemmel, megírni a szakdogám, ilyesmik. De végre itt a nyár, sikerült egyszer az életben kialudnom magam, és végre van időm foglalkozni szegény elhanyagolt blogommal.

Bemelegítésnek egy bevásárlótáska-esque posztra gondoltam, azaz összefoglalom, miket olvastam és szereztem az elmúlt két-három hétben.

Rainbow Rowell: Carry On

Mikor kijött az Azkabani fogoly Mardekáros verziója, megint rám jött egy Harry Potter újraolvasási kedv, de valahogy annyira mégsem volt kedvem hozzá, hogy mind az összes többezer oldalt lenyomjam a torkomon, szóval kerestem valami hasonlót.. Így került a kezembe a Carry On. És ez levett a lábamról. Szögezzük le, ez teljesen más, mint a Harry Potter. Imádtam a kezdetétől a végéig, imádtam a szereplőket, a fordulatot a végén, a borítót, mindent. És a 61. fejezet... Nem tudom, hogy megjelent-e már magyarul (én angolul olvastam), de kötelezővé tenném.

David Liss: Pókember - Hatalomátvétel 

(Marvel regénygyűjtemény 2. rész)

Ezt a könyvet legfőképpen a borítója miatt vettem le a polcról. Mikor kijött a pókemberes PS4 játék, legszívesebben én is megszereztem volna, csak hiányzik hozzá egy PS4. Ez a könyv pedig a játék előtörténetét foglalja össze, szóval kellett nekem. Közvetlenul a Pókember Far From Home megnézése után kezdtem bele, még szükségem volt egy kis pókicára. Nagyon nem vágtam hanyatt magam tőle, néha nehézkes olvasni (annyira nem gördülékeny), de kifejezetten rossz sem volt.

Tahereh Mafi: Shatter Me

(Shatter Me 1.)

Már vagy négy éve szemezek ezzel a könyvvel, és végre sikerült rávennem magam, hogy kézbe vegyem. Tegnap este sikerült  is befejeznem, és valószínűleg hamarosan folytatni is fogom a második résszel. Élveztem a könyvet, még ha annyira nem is olt nagyszabású. Az írási stílus nagyon erős volt, az nyűgözött le leginkább az egészben, remekül tükrözte Juliette lelki állapotát. A történet maga sem rossz, a legelejét és az utolsó harmadát szerettem a legjobban. Már ezer éve nem olvastam disztópiát, de ez visszahozta nekem az élményt.

Isabel Sterling: These Witches Don't Burn

Ez egy nagyon friss megjelenés, a borítója fogott meg elsőnek. Valahogy júliusban teljesen beleszerettem a lila borítójú könyekbe. A történet egy kupac boszorkányról szól, és ez még csak egy első rész, amit viszont sehol nem látni a borítón, szóval most várnom kell a következőre. Amúgy nagyon szerettem a könyvet, a szereplők mind nagyon megkedvelhetőek, kifejezetten tetszett a főszereplő, Hannah fejlődése. A történet is érdekes, a végén lévő drámai pont tényleg megmozgatja az olvasó szívét. Az egytlen, ami kicsit zavart, az a legeslegvégén lévő csavar volt, de az is csak azért, mert vagy kétszáz oldallal hamarabb kitaláltam.

Ezeket olvastam, mióta beleszabadultam a nyári szünetbe. Vagyishát még félig olvasottan ül a polcomon a Wilder Girls Rory Powers-től, egy YA horror-szerű történet egy karantén alá helyezett lányiskoláról, amit megtámadott egy kór, mitől állatszerű, elvadult lesz minden(ki). Legalábbis eddig ez történt. Ezt a könyvet egyértelműen a borítója miatt vettem meg (mármint nézzetek csak rá, nem gyönyörű?), de a történet eddig magával tartott, remélem így is marad.

Jelenleg Brandon Sanderson masszív sorozatának, a The Stormlight Archive-nak az első részével, a The Way Of Kings-zel verekszem, de az az 1300 oldal nem egy egynapos olvasmány.

Ezeken kívül szereztem is pár könyvet, például a már megemlített Azkabani foglyot, természetesen a Mardekár színeiben.

Múlt héten pedig nyaralni voltam, és onnan hoztam magammal az A Court Of Mist And Fury olasz kiadását. Az új tervem, hogy a lehető legtöbb nyelvem megszerezzem Maas könyveit (eddig ezzel együtt 4-nél tartok). Eredetileg az Üvegtrónt terveztem elhozni, mert az olasz kiadása gyönyörű, de azt nem találtam egyik boltban sem, így a másik kedvem könyvem jött haza.

Ezzel töltöttem a nagyon megérdemelt szabadidőm. A nyár hátralévő részében még tovább fogok olvasni. Legalább a Carry On-ról szeretnék egy hosszabb értékelést is írni, de még nem tudom, mikor. Nagyon remélem, hogy a következő bejegyzés nem hónapok múlva fog felkerülni.

Kellemes, olvasós nyári szünetet mindenkinek,

Love,

Kalamaj

u.i. A bejegyzésben látható képek mind az Instagram oldalamról vannak, ott akkor is sokkal aktívabb vagyok, mikor nincs időm egy teljes posztot megírni, általában oda teszem ki, mit olvasok éppen vagy szereztem meg. Akit érdekel, link hozzá a Kapcsolat fül alatt.