Halloween book tag

Nem tudom, ki hogy van vele, de én személy szerint imádom a Halloween-t. Jelmezben flangálni késő estig a városban, édességet nassolni, és hátborzongató filmeket nézni? Ide vele!

Ugyan sajnos idén az adott körülményeknek köszönhetően elmarad a nagy haveri körben tartott beöltözős parti, de ez még nem töri le a kedvem, bukuckózom magam a moziba, és barátnőmmel megnézem a frissen megjelent Boszorkányokat. A semminél mégiscsak több.

Az itt lévő book tag pedig igyekszik felturbózni a halloween-i hangulatomat. Részben könyves, de nem csak olvasnivalókhoz kapcsolódó kérdéseket gyűjtöttem össze több Halloween book tag-ből és részben saját kútfőből. Ha megtetszett, töltsd ki te is!

Októberi bevásárlótáska

Hogy van az, hogy holnap már Halloween van, és mindjárt itt a november is? Ez a hónap úgy elszaladt, hogy csak pillanat volt az egész. De végre elkezdődött az egyetem (végre nekikezdhettem a mesterképzésnek), ez pedig egy kis rendszert hozott az elmúlt fél év rendezetlen lazulásába.

Olvasás terén viszont ez az extra teendőkupac kicsit visszavett a tempómból, lévén azzal is kell foglalkoznom, nem kergethetem csak a könyveket. De attól még elégedett vagyok azzal, amit végül sikerült beszuszakolnom még a tennivalók közé.

Keményborítós vs. puhakötéses - az elszámolás

A könyv az könyv, tudjuk jól, minden formájában szeretjük, olvassuk, míg szét nem esnek. Egyeseket még azután is. (A nyolcadikos latinkönyvem meg sír a sarokban, aminek annyira tré volt a ragasztása, hogy szó szerint lapjaira esett szét év végére...) Viszont! Mégsem mindegy az sem, hogyan néz ki, milyen csomagolásban kerül a kezeink közé.

A keménykötéses versus puhaborítós vita sem új, minden könyvmolynak megvan a formátum, amire esküszik. A következő bejegyzésben összeszedtem a saját érveimet (pro és kontra) mindkét verzió iránt, és igyekszem a végére döntésre jutni, melyiket szeretem jobban. 

Leigh Bardugo könyvborítói viszik a pálmát - ezért

Ki ne gyönyöködne szívesen egy-egy jól megkomponált könyvborítón? Azonban a szépek között is vannak a kitűnően kiemelkedő egyedek, amiket már azért is megéri birtokolni, mert olyan csudásan mutatnak a polcon.

Aki pedig számomra nyertes ebben a témában, az Leigh Bardugo. Nem tudok olyan könyvét mondani, aminek a látványától (és akkor még a beltartalomról egyetlen szó sem esett) nem dobban nagyot a szívem.

Ebben a bejegyzésben összeszedtem az összes Bardugo-könyvet, ami a polcomon csücsül, hogy legeltessem rajtuk egy kicsit a szemem. Spoilerektől nem kell tartani, hiszen most csak a csomagolásról értekezem majd, a tartalom egy másik nap témája.

Őszi bekuckózós book tag

Rég volt már book tag a blogon, most viszont szembe jött egy, amit mindenképp ki kellett töltenem.

Az elmúlt pár nap esős-nyálkás időjárása meghozta nekem is az igazi ősz-érzést, bekuckóztam a szobámba egy vaskos pulóverben, egy nagy bögre meleg teával, és beledugtam az orrom egy jó kis fantasy-be. (Ami egyébként a Shadow and Bone frissen megjelent gyűjtői kiadása, olyan gyönyörű lett, hogy muszáj volt megakasztanom a tervezett olvasmánylistám és visszatérnem a Grishák világába.)

A következő book tag-et eredetileg angolul találtam meg, de legjobb tudásom szerint lefordítom magyarra. A kérdések mind az őszhöz (és kicsit a Halloween-hez) kapcsolódnak. Ha kedvet kaptál hozzá, töltsd te is ki!

Újraolvastam az Obszidiánt - a véleményem majdnem egy évtized után

Mindenkinek megvannak azok a könyvek, amik ráterelték a könyvmolyság útjára. A könyvek, amikre ha hosszabb idő után visszatekint, is még mindig kedves helyet foglalnak el a szívében, még ha azóta teljesen meg is változott a véleménye. A könyvek, amiket jó időről-időre újra elővenni és kicsit nosztalgiázni velük.

Nekem az egyik legmeghatározóbb ilyen könyvem a Luxen-sorozat első kötete, az Obszidián volt. Épp akkortájt kezdtem a gimit (ami mához már szinte egy teljes évtized, jesszus, hogy öregszik az ember). Eredetileg Böszörményi varázsolt be engem a könyvek világába, de őt mégis egy hosszabb kihagyás követte, amikor inkább mással foglalkoztam, és az olvasási listámat szinte teljesen csak a kötelezők tették ki. (Amiket akkoriban még lelkiismeretesen végigharcoltam.)

Aztán a nagy váltást az okozta, mikor nagyjából egyszerre robbant be Magyarországon az első Luxen-rész, az Üvegtrón első kötetei és a Szent Johanna Gimi is. Ez a szuperkombó pedig újra begyújtotta a lángot a kis lelkemben a könyvek iránt. Bár manapság már teljesen más zsánert olvasok (legfőképp fantasy-t, hála az Üvegtrónnak akkoriból), nem tagadhatom le a gyökereim. Még a blog legelső értékelése is a Luxen-ről született meg, és bár ma már csak grimaszolva tudom végigolvasni, azért mégis az adott egy löketet a továbbcsináláshoz. (A 2017-es újradizájnolás során rengeteg régi bejegyzést töröltem, de ezt mégis meghagytam, elérhető itt.)

Múlt héten rám jött a nosztalgiázás, így megint előkotortam az Obszidiánt, hogy meglessem, egy évtized távlatából hogyan állja meg a helyét a könyv. Legutoljára már jó öt éve volt a kezemben, kíváncsi voltam, mégis mennyit változott a véleményem, mióta egyetemista lettem.

Szeptemberi bevásárlótáska

Pár napja lecsapott az igazi ősz is, és hamarosan végre megkezdődik a szemeszterem is, szóval itt az idő, hogy elbúcsúzzak a nyártól, és összeírjam, mi mindent olvastam az elmúlt hónapban.

Túl sokat szemtemberben nem sikerült olvasnom, de attól még nem vagyok elégedetlen, és sikerült egy új kedvencet is felfedeznem köztük.