Harry Potter - hét 1/2: 20. évfordulós kiadások + nyereményjáték

Két éve nagy hír volt, hogy újra kiadják a Bölcsek kövét (egy egymilliomodik kiadásban). Ami viszont ennél kitűnt, hogy ez rögtön négy könyv volt. Lévén 2017-ben ünnepelte az eredeti kiadás a 20. évfordulóját, a Bloomsbury-nél gondoltak egyet, és az ünnepi kiadást megcsinálták mind a négy ház színeiben. A keménykötéses verzió fekete alapon színes, a puha borítós pedig pont fordítva.

Szerény személyem a végletekig a Mardekár mintadiákja, így természetes volt, hogy én ennek a színeiben vettem meg. 

Aztán idén nyáron érkezett a Titkok kamrája "házas" verziója is, az is ott csücsül már a polcomon, szintén elegáns méregzöldben. Ezúttal a színek pont az első rész fordítottjai, itt a kemény színes alapú, a puha pedig a fekete.

Egyébként meg mindkét kötet keményborítós verzióinak lapszélei maguk is az adott ház színeire vannak festve, így az enyémek zöldben és fehérben pompáznak.

A regények tartalma nem változott ugyan, de mindegyikben van extra anyag, ez is házak szerint specifikus. Ilyenek például a rövid leírás az adott házról, annak híres diákjai és alapítója, vagy például a gyönyörű rajzok a közösségi terekről. Van még benne egy térkép a Roxfort birtokáról, ez viszont asszem mindben ugyanaz.

Íme pár kép a könyvről és a belsejéről:

(öcsém ujjait hagyjátok figyelmen kívül, csak segített nyitva tartani)

Ha jól tudom, akkor (idővel) az összes részt ki fogják adni ilyen kiadásban is. Ez lesz az én saját gyűjteményem. Itthon ugyan kétszer már megvan (magyarul és angolul), de az kvázi közös. Ez viszont az enyém lesz, szóval ha egyszer elköltözöm máshová, ezek is jönnek velem.

És akkor térjünk is rá a nyereményjáték részleteire:

Mint azt már tegnap a bevezető posztban is megemlítettem, a nyeremény egy ilyen kiadású könyv lesz. A győztes maga választhatja majd ki, hogy melyik ház színeiben szeretné, illetve hogy melyik kötetet (esetleg ha a Bölcsek köve már meglenne, nehogy ez visszatartson bárkit a nevezéstől). Hogy kemény vagy puha borítás, az nekem mindegy, azt is eldöntheti a győztes.

A részvétel feltételei pedig a következők:

A blog Facebook oldalára küldjetek egy magánüzenetet egy képpel, amin a kedvenc Harry Potter kötetetek (vagy akármelyik kötet), vagy valami HP merch, vagy igazából akármilyen HP témájú dolog van, a lényeg az, hogy bemutassa a Harry Potter iránti szereteteket. Nem csak az eredeti történet ér, hanem a Legendás állatok és más kiegészítő kötetek is. Filmes és könyves téma is elfogadott.

Szóval tömören bármi jöhet, ami Rowling varázslóvilágából való.

Egy ember több képet is küldhet, de nem szükséges, úgyis emberenként megy a játék, nem képenként. Ezeket a képeket fel fogom tölteni egy albumba szintén Face-en, hogy a többiek is láthassák, de ezzel már nincs dolgotok, nem kell like-okat gyűjtözgetni, ne aggódjatok. Ez pusztán egy gyűjtemény lesz, ami bemutatja, mennyire szeretjük Harry világát.

A képek beküldők között fogok sorsolni random módon, azaz egyik öcsém fog húzni egy kalapba szórt nevekből. A nyertessel is face-en keresztül fogom felvenni a kapcsolatot, vagy a blogos vagy a saját profilommal (ez épp helyzetfüggően akkor fog eldőlni).

A beküldés határideje 2018. szeptember 2. vasárnap éjfél. Az ezután érkezetteket sajnos már nem fogom tudni elfogadni.

Másnap délelőtt sorsolok, és még azzal a lendülettel meg is keresem a győztest, akinek szerda éjfélig lesz ideje visszajelezni. Ha ez nem történik meg, csütörtök reggel újrasorsolok.

Ez lenne a tematikus hét első napja, holnap robogunk tovább a Titkok kamrájára. Addigis jó készülődést a játékhoz.

Love, Kalamaj

Harry Potter - hét 1/1: Bölcsek köve

Nos, akkor itt az idő, kezdjünk is neki a szülinapi HP-maratonnak! Mi is lenne kevésbé egyértelmű, mint rögtön az első kötettel kezdeni, mint a Harry Potter és a bölcsek kövével, nem?

Emlékszem, én magam is 10 körül voltam, mikor legelőször olvastam a könyvet, a nappaliban gubbasztva az addigra is már kicsit leharcolt könyvvel. (Anyu már oviban megtanított folyékonyan olvasni, szóval addigra már gond nélkül száguldottam át magam többszáz oldalas regényeken. Unalmas is volt nekem az első osztály...)

Részletekbe menően ugyan nem tudom már, mennyire tetszett, de az még megvan, hogy akartam a második részt is folytatni, amire még abban a hónapban sor került. (De erről még később.)

A jó gyerekkönyvnek meg ugye az a lényege, hogy megfogja a gyerekekek kíváncsiságát.

Még most is, 10 évvel később újraolasva is élvezetes, immár felnőtt fejjel. Én ezzel a sorozaton nőttem fel, amit ugyan főleg a filmek jelentettek, hiszen ezek akkoriban jelentek meg, mikor én is annyi idős-féle voltam, de a könyvek maguk is nagy hatást tettek rám. Egyébként fun fact, a Bölcsek köve szinte egyidős velem, alig pár hónap van az én megszületésem és a könyv megjelenése között.

Látszik, most nem annyira a könyvkritikára koncentrálok, mert azt hiszem ez a kötet a legtöbbekben főleg a nosztalgikus húrokat pengeti, mint a tényleges magasirodalmi kérdésköröket.

Sőt, ha egy kicsit jobban odafigyel az ember, maga a nyelvezet nem is valami nagy szám. De a történet hangulata és a (hát igen) nosztalgia kellőképpen tudja kárpótolni az embert érte.

Egészen biztos vagyok benne, hogy a Harry Potter sorozat mindenkinek legalább egy kicsit beköszönt az életébe valamikor, és az én korosztályom nagyjának igenis fontos része volt a fiatalkorának. 

Még ha a könyvek annyira nem is, de a filmeket biztos mindenki látta már legalább egyszer. (Ha azt mondja valaki, hogy nem, az hazudik. Még a nagymamám is látta, pedig nem az ő zsánere, sőt nekünk még régi videokazettán is megvan az első két rész.)

Nem véletlen, hogy annyi merch, kiegészítő játék, és mindenféle csecsebecse kapható a mai napig, Rowling tényleg óriásit robbantott ezzel a sorozattal. És úgy néz ki, az elkövetkezendő évtizedben nem is fog alábbhagyni a rajongás.

Ezután a nagyon profi átvezetés után pedig akkor a hozzá készült filmről is egy keveset:

Kétséget kizáró tény, hogy remekül összerakott filmek mind, főleg jópár adaptációs "műremek" mellett. Nagyot lehetett volna bukni, de nekem jól átjött a könyv varázslatos hangulata a képernyőn is. (Az is tény, hogy ezek a filmek sem tökéletesek, a későbbiekben fogok is kicsit panaszkodni is ezek miatt.)

A mai napig legalább kéthavonta egyszer visszatérek a filmre, mikor éppen nem találok semmi néznivalót. Már most klasszikusnak számít, és ez nem véletlen. A szereposztás, főleg a felnőttek körében fantasztikus, és még a gyerekszínészek sem rosszak. (Pedig láttunk már nagyon fájó alakításokat gyerekektől is.)

Összességében jól van összerakva, a filmzenétől pedig még mindig tud borsódzani a hátam. Mindenképpen többször nézős film. Mondjuk ennek is a legfőbb vonzereje mára a nosztaligiafaktor. Közben egy pillanatra úgy érzi magát az ember, mintha megint a tíz-tizenöt évvel ezelőtti önmaga lehetne.

Én még párszor biztos át fogok menni rajta, ezt most megígérhetem.

Ez lenne a ma délelőtti posztom. Délután 3-4 felé érkezik a folytatás, ahol bemutatom a csodaszép 20. évfordulós kiadásokat, és lerántom a leplet a nyereményjáték részleteiről is. Annyit viszont már elárulok, hogy készíthetitek a fényképezőgpeket, szükség lesz hozzá rá.

Mindjárt újra jövök, addigis finom ebédet mindenkinek.

Love, Kalamaj