A következő címkéjű bejegyzések mutatása: House of Earth and Blood. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: House of Earth and Blood. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. március 14., vasárnap

Az összes Crescent City kiadás, ami megvan - polcmustra

Már-már megszállotságba torkollik a rajongásom Sarah J. Maas könyvei felé, és ez alól nem kivétel a Crescent City sem, hiába jelent meg még a sorozatból eddig csak egy kötet. Éppenséggel tegnap éjjel fejeztem be az újraolvasásom is, ami egészen biztos nem az utolsó volt. Mivel pedig múlt héten szülinapoztam, úgy döntöttem meglepem magam a nemrég megjelent puhaborítós kiadásokkal, így 6 darabra növelve a már meglévő verziók számát a polcomon.

Fun fact: olyan nehéz így együtt a torony, hogy nem bírom egyben megemelni.

Ebben a bejegyzésben megmutogatom a kincseimet, körüljárva, miért is szeretem minden egyes kiadást. Valószínűleg a jövőben még fognak hozzájuk továbbiak csatlakozni, például a lengyel és a holland fordítások is jellegzetes külsőt kaptak (még ha a nyelvet nem is beszélem), de egyenlőre visszafogom magam, mert szó szerint nincs több hely a polcomon még egynek.

Itt csak a könyvek külsejével fogok foglalkozni, így spoilerekbe sem lehet futni, nyugodtan görgessen tovább az is, aki még nem olvasta. Szintén spoilermentesen az angol megjelenés táján írtam a könyvről értékelést is, az a poszt elolvasható itt, illetve egy spoileres kiegészítést is hozzábiggyesztettem egy külön bejegyzésben, az pedig elérhető itt.

2020. szeptember 19., szombat

Ilyen gyönyörű lett a Crescent City német borítója

Már az eredeti Crescent City borító is csodaszép lett (hála a rettenetesen tehetséges Carlos Quevedo grafikájának, akit már ezelőtt is követtem, és nagyot repesett a szívem, mikor megtudtam hogy egy ekkora projektet bíztak most rá), de a németek rátettek még egy lapáttal, és az első kiadásuknak még nagyobb csinnadrattát adtak.


Nem szoktam titkolni, hogy a németeknek az a szokása, hogy teljesen új borítót csinálnak a külföldről megvett könyveknek (sőt, legtöbbször az eredetivel köszönőviszonyban sem lévő új címet is kanyarítanak neki, élmény felismerni, mi is akar a könyv eredetileg lenni), nagyon nincs ínyemre, mert az új köntösök legnagyobb többsége minőségben messze alul marad az eredetihez képest, és gyakran kicsit sem illik a sztori hangulatához.

2020. április 2., csütörtök

A legfrissebb Maas könyv - Crescent City értékelés SPOILERMENTES verzió

Mikor hónapokkal ezelőtt először meghallottam, hogy a kedvenc írónőm, Sarah J. Maas legújabb könyve idén márciusban fog megjelenni, azt hittem, hogy ki fogok ugrani a pizsamanacimból. (Igen, éppen pizsamában voltam akkor, ennyire emlékszem a pillanatra.)

Ráadásul egy teljesen új világ, új szeretnivaló szereplőkkel, és ezúttal felnőtt besorolással. Tudtam, hogy lesz benne erotikusabb tartalom is, de az csak másodlagos volt a számomra. A 18+os kategóriából az sokkal jobban érdekelt, hogy Sarah végre hagyja az új főszereplőnőt ellőni az összes káromkodást, amit Aelin-nek nem engedhetett.

Március első hetében aztán el is érkezett az idő, napokkal a hivatalos megjelenés előtt már nagyban jártam a könyvesboltokat, hátha hamarabb kipakolják. Rögtön két példányban is megszereztem. A standard, mindenhol kapható verziót a cukorborsó barátomtól kaptam szülinapomra (ami véletlenül épp egybe esett a megjelenéssel), pár héttel később pedig magam is megszereztem a brit dedikálókörút speciális kiadását. Íme az édeskéim:

A bal oldali a standard, a jobb oldali a speciális kiadás.

Senki ne aggódjon, ez a bejegyzés teljesen spoilermentesen lesz tartva, hiszen aki meg akarja várni a magyar megjelenést az olvasásáig, annak eszem ágában sincs lelőni semmit előre. Nyugodtan olvasson bárki tovább.