Üdv újra itt, a Kalamaj 4. blogszülinapi extravaganzájának második napján. Ma mutatom be az elsőt a kedvenc, instant-kosaras íróim közül, tehát akiknek az újonnan megjelenő könyvei azonnal be is kerülnek a kosaramba.
Kezdetnek rögtön érkezzen Leigh Bardugo, akivel két éve volt szerencsém személyesen is találkozni, mikor a Shadow and Bone Netflix-es adaptációja miatt Budapesten járt. Az eseményen készült képen csak kicsit festek úgy, mint egy őrült rajongó, és bár normál esetben azért elég folyékonyan beszélek angolul, abban a pillanatban mégis minden szó elrepült az agyamból, annyira meg voltam illetődve.
Ahogy a tematikus hét többi napján, ma is három könyvet (és átvitt értelemben így sorozatot is) fogok kiemelni Bardugotól, ezekhez rövid ajánlót írva. Ezek tényleg nem fognak nagyban túlmenni egy ajánláson, illetve hogy miért szeretem az adott műveket, így nem kell spoilerektől tartani.
Ha esetleg nem láttad volna a tegnapi bejegyzést, a blogszülinapomhoz most is tartozik egy nyereményjáték, ahol egy szerencsés nevező a hét folyamán bemutatott könyvek egyikét kiválaszthatja magának. A részleteket hozzá itt találod.
Természetesen a legelső Bardugo-művel kezdek, ami az egész Grisha-mániát elindította, mint varázserejű lavina. Bevallom, legelőször annyira nem kapott el. Akkoriban a magyar kiadást kaptam Rékától a Könyvfikuszról kölcsönbe (a mai napig oda-vissza cserélgetünk könyveket, most is épp nála van a Tüskék és rózsák udvara példányaim fele), talán a fordításon múlott. Viszont mikor pár évvel később, angolul újra a kezembe akadt, négy nap alatt felzabáltam az egész trilógiát. Sokáig fájlalta is a szívem, hogy magyarul olyan hosszasan váratott magára az utolsó kötet.
Kinek ajánlom: Aki szeretne egy jó kis klasszikus ifjúsági fantasy-t, egy érdekes mágiarendszerrel és egy emlékezetes főgonosszal. Ha pedig tervezed, hogy megnézed a nemrég a könyvből készült Netflix-es sorozatot, akkor mindenképp javaslom, hogy előtte olvasd a könyvet, így jobban érted majd a világot, és egyes jelenetek még jobban megborzongatják majd a hátad.
Mindenki azt mondja, ez a spin-off történet sokkal jobban sikerült, mint az eredeti Shadow and Bone trilógia, és szerintem igazuk is van. Bardugo elképesztően beletalált ebbe a karaktergárdába, és jót tett a világnak, hogy helyszínt váltottunk, Ketterdam-be úgy elmennék, ha valós hely lenne. De ami mindenképpen a legerősebb ebben a könyvben, azok a főszereplők, a címbeli "hat varjú", és ahogy ők egymáshoz melegednek. Mindenki imádnivaló a maga módján, és a változatosságuk csak még egy plusz pont a könyvnek.
Kinek ajánlom: Aki beleszeretett a Grisha világba, de még nem látott belőle eleget, és kiváncsi rá, mi folyik a világban Ravkán kívül. De az is belevághat igazából, akinek még nem volt meg az eredeti trilógia, ez a történet önmagában is megállja a helyét. Bár pár dolgot elspoilerez a korábbi könyvekből, és annak az ismeretében a világot is egyszerűbb megérteni, ez a kötet már nem fordít annyi időt annak az elmagyarázására.
Bardugo nemrég kikacsintott a Grisha világból, és belekóstolt a felnőtt fantasy műfajába, egy teljesen új oldaláról mutatva be az írói képességét. A Ninth House egy sötét akadémia-jellegű, mágikus realisztikával íródott könyv, amibe ugyan eltelik pár oldal, míg belemelegszik az ember (ez mondjuk a többi Bardugo-könyvre is jellemző), de amint igazán beindul a sztori, onnantól lehetetetlen, csak várja az ember a következő csavart, amik szerencsére egyáltalán nem kiszámíthatóak, a végén pedig nyúlna az ember a folytatásért, ha az a fránya már megjelent volna.
Kinek ajánlom: Akinek kedve támadt egy sötétebb témához, és szereti az (amerikai) egyetemeken és környékükön játszódó történeteket, amik meg vannak bolondítva egy csepp mágiával és még annál is több rejtéllyel. Ennek a könyvnek az olvasásához viszont jelenleg angoltudás is szükségeltetik, mert magyarul még nem jelent meg, de remélem, hogy nem fog sokat váratni magára.
Ez lenne az a három könyv, amit mindenképpen ki akartam emelni Leigh Bardugo repertoárjából. Mindhárom remek kiindulópont hozzá, még ha a személyes javaslatom az is, hogy a Six of Crows előtt azért a Shadow and Bone trilógiáját iktasd azért be.
Holnap egy hazai író lesz soron, akivel már nem is egyszer volt alkalmam találkozni, és az egyik legnagyobb példaképem az írás terén, senki nem tudja úgy forgatni a szavakat, mint ő. Igen, Böszörményi Gyula az, akiről szintén nem tudok eleget áradozni.
A nyereményjáték pedig még vasárnap éjfélig él, ne felejts el arra se rápillantani, pillekönnyű az egész. A link hozzá a bejegyzés elején.
A holnapi viszont-olvasásig:
Love,
Kalamaj
Ide a legvégére pedig a kép a rajongó fejemmel, amit korábban említettem:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése