Nem szándékos ugyan, de a legtöbb könyv, ami nagyon bejön, női írók által íródott, épp csak van egy-kettő, ami férfi tollából származik. Azok meg általában masszív high fanatsy-k, semennyi, vagy max minimális romantikus szállal. (Nem tudom, ti láttatok-e már "férfiak próbálnak meg nőket írni" meme-gyűjteményeket, siralmas, mennyire nincsenek egyesek képben a legalapabb biólógiával sem.)
A mára kiválasztott íróm, Brandon Sanderson is fantasy író, de olyan, aki szerencsére nem a mellkasi méretek leírását használja a női szereplők össz-vissz karakterbemutatásának. Cserébe viszont olyan egyedi mágiarendszereket tud megalkotni, amik kiemelik a könyveit az átlag fantasy-k sorából.
A legelső akalom, hogy összeakadtam egy könyvével, pár éve egy Könyvhéten volt. Kissebbik öcsémmel nagyban bújtuk a standokat, míg anyám dedikált, így nekem kellett rá vigyáznom. Mivel nagyon lelkes volt (és akkor még nem volt két méteres, jesszus, de megnőtt azóta), megegyeztünk, hogy választhat egy könyvet, amit megveszek neki.
Ő meg besorolt a komoly high fantasy-k közé (amivel akkoriban még magam sem merészkedtem annyira, nemhogy egy tizen-kevés éves gyereknek gondoltam volna), és kipécézte magának az Elantris jubileumi díszkiadását.
Öcsém becsületére legyen, ki is olvasta a könyvet, bár eltartott egy darabig. (Mondjuk általában fel szokott olvasni, mikor anyám vasal.) Akkoriban viszont még nem is kötöttem fejben össze Sandersonnal a címet. Viszont könyves Youtube-on nem sokkal később rákadtam egy youtuber-re, akinek ő volt az egyik kedvenc írója, és meleg szívvel ajánlotta a könyveit a fantasy-szeretőknek. Mivel pedig a több kérdésben egyezett az ízlésünk, megfogadtam a tanácsát és bele is vetettem magam Sanderson műveibe.
Kinek ajánlom: Aki szeretne a high fantasy-be belekóstolni, de nem akar rögtön egy félpolcnyi sorozatnak nekifutni, hiszen ez egy önálló regény. Aki szereti a több fonálom játszódó történeteket, amik a végére egy megoldásban fonódnak össze. Aki szereti a változatos főszereplőket és az erős, intelligens női karaktereket. Aki szeret fantasy vallásokról olvasni, amit egyes célok érdekében kicsavarnak a játékosok.
Ami elsőre legjobban megfogott ebben a sorozatban, az a mágiarendszer, ami kétség kívül Sanderson nagy erőssége. Az egész arra épül, hogy egyes karakterek képesek különféle fémeket megemésztve azokat emberfeletti képeségekre formálni (például a húzó-toló fémpár, amivel vagy magadat tudod nagy távolságokra lökni, vagy dolgokat magadhoz húzni). Amit egyébként külön szeretek Sanderson könyveiben, hogy hátul appendixben mindig benn van a világfelépítés összefogalója, a használt szimbólumokkal együtt, így ha valaki belegabalyodna, mindennek utána tud nézni. Több fantasy könyvben kéne ilyet csinálni.
Kinek ajánlom: Aki szeretne egy klasszikusabb, a szokásosnál több mágiával megáldott fiatal és az őt segítő csapat versus hatalmas, mitikus főgonosz felépítésű fantasy-t. Eméletileg egy nem ifjúsági kategóriás, de elég sok eleme emlékeztet arra, valahol a kettő között levitál, így nem is olyan nehéz olvasni egy kezdőnek sem.
Legvégülre pedig egy Sanderson-könyv, ami nem fantasy, hanem ifjúsági sci-fi. Ezt a könyvet igazából azért vettem először kézbe, mert Charlie Bowater rajzolta a borítóját, amiket kvázi gyűjtök. Viszont a történet maga olyan jól lett megírva, hogy az megtartotta az érdeklődésem a szemlegeltetésen túl is. Ezen a könyvön viszont már nagyon látszódik, hogy ifjúsági, együtt az eleinte kicsit idegesítő, de azért szerethető női főszereplővel. Külön pluszpont, hogy nem kiszámítható a történet, a legvégéig fogalmam sem volt róla, mi lesz a végső megoldás.
Kinek ajánlom: Aki szereti a csodás csomagolásokat (nyilván), ami egy remek belsővel van kombinálva. Aki szereti az űrcsatákat rejtélyes űrlények ellen, de olyanokat, ahol érezhetőek is a tétek, nem csak össze-vissza repkedés. Aki szereti a mesterséges intelligenciás gépeket és az azzal megáldott, hullavicces repülőket (igen, azt), ami legszívesebben csak gombákat katalogizálna.
Sajnos Sanderson neve Magyarországon nem olyan ismert, de pár könyvét azért lefordították már magyarra, még ha kicsit vadászni is kell rá a boltban. Viszont nagyon tudom ajálani, aki szereti a fantasy-t annak mindenképpen be fog jönni. Most szándékosan nem a fő sorozatát, a The Stormlight Archive-ot hoztam fel ajánlott könyvnek, mivel annak egy-egy kötete 1000+ oldalas falazó tégla, ami mégsem a legjobb rögtön kezdő könyvnek a vele ismerkedőnek, de az is fenomenális történet ám.
Holnap újra jelentkezem, egy relatíve új kedvenccel. Victoria (V. E.) Schwab pár kötete igazából egy ideje már ült a polcomon, de az Addie LaRue láthatatlan élete volt az, amibe úgy istenigazából beleszerettem. Ugyan már ezelőtt is szimpatikus volt nekem, de az Addie óta sorolom az igazi kedvencem közé.
Ne feldjétek, a blogszülinapi nyereményjáték még mindig él, részletek hozzá ebben a bejegyzésben.
A holnapi viszont-olvasásig pedig mindenkinek jó könyveket és fantasztikus kalandokat:
Love,
Kalamaj
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése