Márciusi bevásárlótáska

Úgy néz ki, lassanként sikerül visszatérnem a normális ütemhez, és egy hónapban egy posztnál többet is ki tudok termelni. A tavasz könyvek tekintetében úgyi mindig elég termékeny szokott lenni nálam, egy kupacon van szülinap, névnap, húsvét, ilyenek. Ennek örömére a márciusom is könyvekben gazdagon telt.

Beszerzett könyveim:

J.K. Rowling - Harry Potter and the Philosopher's Stone (angolul, végre meg tudtam venni a tavaly megjelent jubileumi kiadást. Természetesen a Mardekár-ház színeiben.)

Kai Meyer - A betű mágusa (bevallom a borító levett a lábamról)

Holly Black - The Cruel Prince (az értékelésem itt olvashatjátok)

Brodi Ashton, Cynthia Hand, Jodi Meadows - Lady Jane

Sara Shepard - The Perfectionists (ezt németül olvastam, a Pretty Little Liars könyvben nekem 2017 legnagyobb csalódása volt, de ez mértékekkel jobb volt nála. Teljes értékelés hamarosan.)

Oliver Bowden - Assasin's Creed, Titkos keresztes háború

Jason Matthews - Vörös veréb (a film után muszáj volt megszereznem könyvben is.

Leigh Bardugo - Siege and Storm; Ruin and Rising (a teljes Grisha-trilógiáról készült értékelésem itt olvashatjátok)

Elolvasott könyvek:

Margaret Rogerson - An Enchantment of Ravens (az eddigi év egyik legjobb olvasmányélménye volt, biztos vagyok benne, hogy hamarosan egy teljes értékelést fogok hozni róla)

Susan Dennard - The Witchlands 1-2: Truthwitch, Windwitch

J.K. Rowling - Harry Potter and the Philosopher's Stone

Holly Black - The Cruel Prince

Brodi Ashton, Cynthia Hand, Jodi Meadows - Lady Jane

Sara Shepard - The Perfectionists

Leigh Bardugo - Siege and Storm; Ruin and Rising

Márciusi filmélmény:

Amellet, hogy ismétlésként megint megnéztem a Fantastic Beasts and Where To Find Them-et (a mai napig nem tudom a rendes magyar nevét, valamiért mindig Legendás állatok és hogyan találjuk meg őket-ként hivatkozok rá, ami tudom, hogy gáz), szerencsém volt egy ebben a hónapban frissen megjelent kémes újdonsághoz, a Jennifer Lawrence főszereplésével készült Red Sparrow-hoz, azaz magyarul a Vörös verébhez.

Egy filmrajongó ismerősömmel néztük meg, eredeti hanggal moziban, és mindketten csak jót tudtunk mondani róla. Már írtam is róla egy korábbi posztban, amit ide kattintva olvashattok el.

Áprilisi várólista:

Ezeket a könyveket szeretném beszerezni/elolvasni:

Marie Rutkoski - The Winner's Kiss

Colleen Hoover, Tarryn Fisher - Never Never (Soha, de soha) 3

Julie Kagawa - The Iron Knight (A vaslovag)

Marie Lu - The Young Elite (Az ifjú kiválasztottak)

J. K. Rowling - Harry Potter and the Chamber of Secrets

Április legjobban várt filmje:

Avengers - Infinity War

Gondolom ez azért várható volt. 10 éve készül a teljes Marvel rajongósereg erre, ez lesz az eddigi filmes unierzum képzeletbeli tortájának habján a cseresznye. Már hónapok óta be vagyok zsongva tőle, alig bírom már kivárni, míg végre megjelenik. Csak az első trailert vagy százszor láttam, magyarul és angolul is fejből fel tudom mondani, annyira bezsongtam már attől a két percnyi képanyagtól, hogy egy teljes posztot dedikáltam annak, hogy az általam felfedezett easter egg-eket és király pillanatokat kivesézzem. (Akit érdekel, egyébként itt elérhető az a bejegyzésem.)

Sorozatok terén mostanában nagyon el vagyok maradva, télen a suli és az olvasás miatt semmi időm nem maradt rájuk, újnak nem is tervezek nekiállni, viszont majd valamikor a Flash, Zöld íjász és társaikat be kéne pótolnom. De lehet, hogy megárom, míg befejeződnek az aktuális évadaik, és akkor mindent egyben lenyomok.

Viszont érkezik egy nagy áprilisi blogprojekt is, annak örömére, hogy hónap végén megjelenik a Tüskék és rózsák udvarának következő része külföldön. Így valamelyik ápilisi hetet a nagy Sarah J. Maas hétnek fogom szentelni, értékelésekkel, kedvenc idézetekkel, fan artokkal, meg mindennel, ami csak kell. Már nagyban készülök rá, ugyan fix dátum még nincs de úgy tervezem, hogy a hónap második felében kerül rá majd sor. További részletek addigis kikerülnek a blogra, én már nagyon izgatott vagyok, remélem nektek is tetszeni fog.

Addigis még van pár könyvkritikám csőre töltve, szóval nem marad a blog tétlenül, jövő héten (miután remélhetőleg sikerül majd kivakarni a sok locsolókölnit a hajamból) tervezem megírni a The Perfectionists és az An Enchantment of Ravens értékeléseim. A héten többet már nem jelentkezem, kezdődik a húsvéti nagy készülődés, szóval én már most kellemes ünnepet kívánok mindannyiótoknak.

Love, Kalamaj

Mert miért ne lenne orosz a kém? - Vörös veréb értékelés

Még hónap elején jártam Bécsben moziban egy ismerősömmel, aki nagy filmrajongó, és időbeli kényelmetlenségek miatt (mindketten egyetemisták vagyunk, na, azoknak meg kevés a szabadideje) csak a Vörös verébre tudtunk beülni. Viszont egyikünk sem bánta meg a sors ezen fordulatát.

Kellemeset csalódtam ebben a filmben. Igazából a trailerek alapján nem vártam ooolyan sokat tőle, még egy kémes film, ez épp Jennifer Lawrence-el, aki manapság már tényleg mindenben benne van. De jóval több volt ennél. Már a legelső perctől az utolsóig fenntartotta a kíváncsiságom, és érezhető odaadással lett összerakva az egész. Ezen ismerősömmel a moziból visszaúton közösen kielemeztük magunk között a filmet, és egy égbekiáltó negatívumot nem voltunk képesek összevakarni.

(Az egyetlen bajom vele nem maga a film volt, hanem a moziban mellettem két kiscsaj ült, max 15 évesek lehettek, akik csak azért jöttek, mert J-Law volt benne, de biztos nem tudhatták, hogy ez egy R-rated, azaz 18+-os film, mert a legkisebb pofonra is már sikogattak meg elbújtak a hajuk mögé. Nem túlzok, tényleg. Legszívesebben a hajuknál fogva tessékeltem volna ki őket a teremből.)

Nade, mitől is volt ilyen jó a film?

Kezdetnek maguk a szereplők is mind összetettek, jól felépített, megérthető karakterek voltak. Még a 'gonoszok' is, bár a maguk hátborzongató módján. És a végén volt egy olyan csavar, amit ugyan nem fogok lelőni, de az még engem is meglepett.

És ezzel karöltve meg kell említeni a színészi játékot is, Lawrence mellett a férfi főhőst alakító Joel Edgerton is leszínészkedte a filmet a vászonról.

A látvány is ott volt, abszolút megéri szélesvásznon nézni, igazi csemege a szemnek. A világítás, a színkompozíció, az egyes képek beállítása mind alátámaszotta az adott érzést, amit a jelenet képviselt, és emellett nem hatott erőszakosan szájbarágósnak.

A történet is érdekes, fordulatos, jól felépített. Ahogy egy kémfilmben szokott lenni, futkosnak ide-oda különféle világvárosok között, helyenként elpáholják egymást. De itt olyan logikusan követték egymást, a futkosásnak megvolt az indoka, hogy egy percig sem zavart.

(Azt egyébként előtte nem tudtam, hogy ez is egy regényadaptáció, de így felkerült a várólistámra.)

Ami különösen jól sikerült, azok a 'harcjelenetek'. A végefelé van például egy, ami olyan tökéletesen lett koreografálva, hogy megemeltem előtte a metaforikus kalapom.

Ami pedig feltette a filmre a koronát, az maga a zene. Nagyon intezív egész végig, de ez sem a zavaró, magát a képet elnyomó módon, hanem tökéletesen alátámasztva a képernyőn látható jeleneteket.

Összesítve mindenképp tudom ajánlani a Vörös verebet bárkinek. Viszont saját felelősségre, mert tényleg nem finomkodik, kiskorúaknak és gyenge gyomrúaknak nem tanácsos. Legalább azért ne, hogy ne ti legyetek a mellettem sikongató kiscsajok.

Legközelebb csütörtökön jelentkezem, Holly Black nemrég megjelent új fantasy könyvének, a The Cruel Prince értékelésével. Addigis kellemes húsvéti készülődést mindenkinek.

Love, Kalamaj