Az Ármány és kézfogó vége után alig bírtam ki, hogy ne kapjam rögtön a kezembe a folytatást (még a Bitó és borostyánt is átugorva). Szerencsére az Ambrózy-hiátusomnak hála nekem már nem kellett várnom a folytatás megjelenésére, de legesjobb barátném, lelkem Reneé-je, Réka a Könyvfikuszról emlegette, hogy ő azért tépte a haját, amiért nem olvashatott rögtön tovább.
Most viszont sikerült sorra keríteni az olvasást. Idáig a spoilereket kerültem, mint koronás a nyilvánosságot, annyi azonban már eljutott hozzám is, hogy ugyan az a "nász" nem lesz olyan sima menet, mint amit szeretnénk, de pont erre a csavarra nem számítottam.
Mint a többi bejegyzésnél is, itt is fel kell csapnom a spoiler-jelzést, de a végeredményt szintén nem fogom elárulni, legfőképp az előző kötetekre szól.
Kicsit felemás a véleményem a történetről, lévén maga a tartalma is középtájt megosztódik két fő részre. Az első felét csak úgy faltam, tudni akartam a megoldást, a nász kimenetelét. Aztán a nagy forduló után (aki olvasta, tudja, melyik eseményre gondolok), kicsit megváltozott a regény hangulata, és ettől magam is másként éreztem olvasás közben. (Persze ez egy pillanatig sem akasztotta meg az olvasásom lendületét, az utolsó 250 oldalt is együltő helyemben olvastam el. A legnagyobb bajom talán az volt, hogy túl hamar jöttem rá, ki lesz a végén a tettes, és ugyan megmosolyogtam a feldobott nyomokat, de mégsem ugyanaz az érzés volt, mintha szépen lassan bogoztam volna ki a szálakat, és épp csak röviddel a nagy leleplezés előtt raktam volna össze én is a képet.
Bővebben:
Az alaphelyzet:
Azért örültem neki, hogy ez a kötet megint visszacsúszott a 400 oldalas hosszra, az Ármány és kézfogó 700 oldala kicsit megviselt. Ez is épp elég hosszú volt ahhoz, hogy az események jól ki legyenek dolgozva, de ne szálljon el túl a részletekbe.
A nász jellege megmosolyogtatott, azonban a bárókával még mindig nem vagyok teljesen elégedett. Mili viszont igazán remekelt, ahogy összerakta az eddig kergetett titkokat.
Ennél a résznél éreztem leginkább, mennyire zavart Mili kora. Ő még a történet legvégén is csak 17 éves volt, vele ellentétben pedig Richárd 27 (!!!!!), azaz egy teljes évtizeddel idősebb. Tudom, hogy régen az idők is mások voltak, de a könyv maga mostanság íródott, Mili pedig ma kiskorúnak számít Lehet, hogy csak így lehetett a sorozatot ifjúságinak meghirdetni, de ez akkor is bökte a csőröm, most pedig, hogy a két jómadár egybe is kelt, azért még jobban zavart. Szóval mentálisan 23 évest csináltam Miliből, így nem is túl idős, de a bárójához már épp eléggé idős lett a fejemben. Amúgy sem viselkedett a történet alatt úgy, mint egy tipikus 17 éves (hisz emlékszem magamra akkoriból, egyikünk sem volt ennyire felnőtt).
A felépítés:
Lévén ugye az a szál megoldódott, így Emma fejezetei is elmaradtak (őt sajnos meglehetősen hiányoltam ebből a részből), így kíváncsian vártam, hogyan pótolódik a helye. Viszont a múltba visszamenve, az Ambrózy báró "eredettörténetét" felvázoló szál épp eléggé kárpótolt, érdekes volt látni az akkor épp húszéves ifjút.
A "jelenben" futó szál csak a középen osztottsága miatt zavart annyira, a merőben más hangvétel a második részben olyan volt, mintha egy másik könyvet olvasnék. Attól még viszont remek kis sztori, még ha könnyen ki is számítható.
A konfliktus és végkifejlet:
Vigyázat, ez a rész különösen spoileres!
Ez a rejtély sokkal jobban belátható volt, mint a többi, főleg a múltba visszatekintő fejezeteknek köszönhetően. A címben szereplő téboly is már látott mozgatórugó, és megadta ugyan a drámaiságot, de nekem egy kicsit kevés volt ettől a főgonosz, főleg azért, mert ő lett volna a nagy végső gonosz, aki Mili és Richárd fő szálának végét jelenti. És most már bizton állítom, minden kötet úgy zárul, hogy a gaz meghal (egy-egy kerülhetne börtönbe is).
Viszont az epilógus a legjobb, legtömörebb epilógus volt, amit valaha olvastam.
A Nász és tébolynak ötből 4,5 csillagot adok.
Ezzel már majdnem a végéhez is ért az Ambrózy-Augusztus, innen már csak a Szer'usz világ van hátra, amit kicsit spin-off-ként kezelek. Az utolsó bejegyzés holnap délelőtt kerül fel, és a nyereményjátékra is már csak holnap lehet majd jelentkezni. A korábbi bejegyzéseket az Ambrózy-Augusztus linken találod.
Addig is jó olvasást, kellemes nyárvéget, és borzongató rejtélyeket.
Love,
Kalamaj
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése