12 hónap 12 könyv - könyves kihívás és book tag

Mint minden évben, idén is megfogadtam, hogy többet akarok olvasni az új évben. Idén viszont komolyan is veszem, ezért összeraktam magamnak egy személyes kihívást. Minden hónaphoz kiválaszottam a legsztereotipikusabb sztereotípiát, és megpróbáltam hozzárendelni egy könyvet. Ha kedved van hozzá, csatlakozz te is, akár a saját könyvlistáddal.

Január - a sötét délutánok

Egy könyv, aminek olyan sötét a borítója, mint egy januári nap délután négy után:

Az én választásom a Három sötét korona Kendare Blake-től.

Már egy ideje szemeztem ezzel a sorozattal angolul, de valahogy mindig visszatettem a polcra. Pár hete viszont, mikor épp böngésztem az egyik soproni boltban, vettem észre, hogy a legalsó polcon ott csücsül. Azt sem tudtam, hogy egyáltalán lefordították magyarra, pláne nem, hogy már ki is adták.

Már el is kezdtem olvasni, a története maga is illene a témához, nem épp a legvidámabb, inkább egy ilyen dark fantasy intrikákkal és varázslattal. Nyami-nyami. Egyenlőre tetszik, valószínűleg később tovább fogok menni a következő részekre is.

Február - a farsangi karnevál

Egy könyv, ami felemlegeti a farsangi nosztalgikus emlékeim:

Elég várható volt, de az én februári könyvem a Caraval lesz Stephanie Garber-től. Már vagy négy éve ül a polcomon, most már tényleg elolvasom.

Március - a kifakadó rügyek

Egy könyv, ami felébreszti bennem a tavaszi romantikus érzéseket:

A We Are Totally Normal Rahul Kanakia-tól március végén jelenik meg ugyan, de metálisan ide sorolnám még. 2019-ben belekóstoltam az LGBT+ könyvekbe, ez a történet pedig megfelelőnek tűnik a folytatásához.

Április - a húsvéti tojás

Egy könyv igazán színes borítóval:

Már a megjelenése óta szemezek a The Piory of the Orange Tree-vel, csak mindig elijesztett, hogy akkora, mint egy falazótégla. Majd nekimegyek e-könyvben, úgy nem szakad le a karom.

Május - a tiszta, csillagos ég

Egy könyv, ami elrepít az űrbe:

Itt az ideje befejeznem a The Illuminae Files-t. Már csak a harmadik rész, az Obsidio van hátra, most végre meg fogom tudni, hogyan zárul a szétszórt kolónia hányattatott sorsa.

Június - a Szeniván éji álom

Egy könyv tündérekről és veszélyes bűbájról:

Talán így végre sikerül elolvasnom Margaret Rogerson második könyvét, a Sorcery of Thorns-t. Az írónő első könyvét, az An Enchantment of Ravens-t nagyon szerettem, ha épp nem is a történet miatt, hanem inkább a nyelvezetének elképesztően magas minősége miatt. És egyes értékelések szerint ez a könyv még az előzőnél is jobb lett. Vastagabb biztosan. Azt szeretem leginkább Rogerson eddigi könyveiben, hogy mindkettő egyedülálló könyv, és nem kell rögtön egy teljes leendő sorozathoz elköteleznem magam. Az meg csak egy adott plusz, hogy az imádott Charlie Bowater rajzolta mindkét borítót. Eleve ezért vettem a kezembe az Enchanment-et is, és mennyire megérte.

Július - a hullámzó tenger

Egy könyv tele kalózokkal és tengeri kalandokkal:

Most, hogy megjelent a Seafire Natalie Parker-től magyarul is, már biztosan kézbe fogom venni. Imádom a kalózos történeteket.

Augusztus - a nyárvégi hőség

Egy könyv, aminek a borítója csak úgy lángol:

Harcos királynők, főnixeken repülés, fantasy-rajongó szívem mit kívánhat még? Remélem a Crown of Feathers legalább annyira lángra lobbantja a szívem, mint a borítója. Mert az bizony csak úgy lángol.

Szeptember - az aranyba hajló lombkoronák

Egy könyv barnás-vöröses-arany borítóval:

Talán szeptemberre eljutok odáig, hogy végezzek az eddigi Cassandra Clare könyvekkel, és akkor bele tudok majd kezdeni a Chain of Gold-ba. Vagy ha nem, akkor önmagában állok neki, az írónő szerint előismeret nélkül is élvezhető.

Október - a rémisztgető

Egy könyv, amitől borsódzni fog a hátam:

Halloween-re készülve pont alkalmas lesz végre a kezembe venni egy Stephen King könyvet. Én a Carrie-re gondoltam kezdetnek, aztán lehet, hogy az Az lesz még belőle.

November - a fagyos szent

Egy könyv, aminek olyan hűvös a borítója, mint a hajnali fagyok:

Az Of Silver and Shadow-ra a borítója miatt figyeltem fel, de a története is megfogott. Még szép, hogy érdekel egy Üvegtrón-esque ifjúsági fantasy.

December - a karácsonyi fények

Egy könyv, amitől felvillanak a lelkemben azok a barátságos kis fények:

Nem készíthetek egy listát sem anélkül, hogy bele ne préseljek legalább egy Sarah J. Maas-könyvet. Decemberre pedig a legalkalmasabb a Fagy és csillagfény udvara, úgyis ünnepi történet. Addigra fogok végezni a Maas-maratonommal (havonta egy Maas könyv), így mindképp illik a témához.

Ez lenne az én személyes kihívásom magamnak. Te melyik hónaphoz mit választanál? Remélem jövő decemberben majd büszkén jelenthetem ki, hogy mind a 12 könyvet elolvastam. És persze még sok másikat is.

Hétfőn jelentkezem legközelebb, valószínűleg már az addigra kiolvasott Három sötét korona értékelésével. Addigis szép hétvégét és jó olvasnivalót!

Love,

Kalamaj

10 év 10 könyv - Ahogy az olvasási szokásaim változtak az elmúlt évtizedben

Már egy hete tart az új évtized, és eddig úgy érzem, ez tényleg egy új lap az életem képletes könyvében. Viszont mielőtt teljesen elmerülök benne, gondoltam visszatekintek még egyszer utoljára a letűnt évtizedre, és hogy mely könyvek határozták meg leginkább az olvasási szokásaim.

2010: Böszörményi Gyula - Gergő és az álomfogók (Gergő-sorozat)

Az is lehet, hogy egy kicsit hamarabb volt, de akkoriban még elég kicsi voltam, kicsit összefolyik már. Az biztos, hogy a Gergő-sorozat meghatározó sarokpontja volt a gyerekkoromnak. Eleinte még anyu olvasta fel estimesének, az utolsó két kötetet már magam olvastam. Alsóban volt még Böszörményinek egy tanulmányi versenye a sorozat alapján (de nem a tartalmából, hanem a különféle varázskategóriák alapján iskolai tárgyak, például a vajákosok bio-kémia jellegel, ilyesmi), én is részt vettem (meg is nyertem), az utolsó rész végén pedig feltűnnek a versenyzők is, szóval indirekte én is benne vagyok. Ez az egyik legbüszkébb pillanatom könyvek terén.

2011: Jókai Mór - A kőszívű ember fiai

Az évtized elején nem olvastam szórakozásként annyit, inkább a tanulásra koncetráltam. Ha olvastam, akkor azok a kötelezők voltak, mert akkor még lelkesen végigolvastam mindet. Én személy szerint élveztem a kőszívűt, de nem annak a korosztálynak való.

2012: Berg Judit - Rumini (Rumini-sorozat)

Ekkortájból a legjobban a Rumini-sorozat maradt meg bennem, amit anyu olvasott fel az akkor még pici öcséimnek, és én is velük hallgattam. Tudom, hogy mese, de miért ne élvezhetnék egy mesét.

2013: Leiner Laura - Szent Johanna gimi

A Szent Johanna gimi vezetett vissza először a nagyüzemű olvasás világába. Ha nem olvasom el, talán nem ez a könyvmoly vagyok ma. Az első részeket a legjobb barátnőm kezében láttam először, ahogy éppen egy másik osztálytársammal beszél róla. Akkoriban a Cortez-mánia épp a tetőfokán járt, nem egy lánytól hallottam az örömódákat róla. Gondoltam, akkor megnézem, mi ez a felhajtás. A mai napig nem birtoklom egy kötet fizikai példányát sem, mégis mindet olvastam, kölcsönből, könyvtárból, az utolsó részt barátnőmmel vagy egy hónappal hamarabb előjegyeztük a könyvtárból. Ehhez fűződik az olvasási rekordom is, kb 7-800 oldal egy nap alatt, a 4. és 5. kötet együltő helyemben. Ma már nem rajonganék érte annyira, de fontos eleme volt a fejlődésemnek.

2014: Jennifer L. Armentrout - Obszidián (Luxen sorozat)

Az Szent Johanna után a második nagy olvasási láz-beindító. Ma már ezt sem tartom a legminőségibb könyvnek, Daemon-tól pedig már a falnak mennék, de akkoriban nagyon magával ragadott. Ennek köszönhetően kezdtem el magam is írogatni.

2015: Böszörményi Gyula - Leányrablás Budapesten (Ambrózy-sorozat)

Ekkor lobbant fel imádatom Böszörményi felé ismét, és tart a mai napig. Ugyan még nem sikerült végeznem az eddig megjelent részekkel, de így legalább tovább tart. Idén mindenképpen be akarom fejezni.

2016: Sarah J. Maas - Üvegtrón (Üvegtrón sorozat)

Erről a könyvről is hallottam előtte már párszor, de halogattam a belekezdésébe. Aztán egyszer nem találtam érdekesebbet a könyvesboltban, úgyhogy ezt vittem haza. A többi pedig már történelem. Aki legalább még egy bejegyzést olvasott már tőlem, tudhatja, hogy megrögzött rajongója vagyok Maas könyveinek, hála annak a négy évvel ezelőtti pillanatnak. Azóta az egész sorozat öt különféle példányban van meg, az írónő Böszörményi mellett a másik abszolút kedvencem, és ez a sorozat vezetett be a fantasy iránti megingathatatlan rajongásomba is. Talán ez a harmadik sarokköve a könyvmoly-létem kezdeteinek, és ez vett rá először, hogy angolul nekiálljak olvasni (mert az utolsó részek magyarul még nem jelentek meg akkoriban).

2017: George R. R. Martin - A Game of Thrones (A Song of Ice And Fire)

Ebben az évben vette át az uralmat a szokásaim fellett az idegennyelvű könyvek szeretete. Ekkor már kint éltem Bécsben az egyetem miatt, és így nehezebb volt magyarul beszerezni a könyveket, ellenben igazán megható angol nyelvű részlegek vannak itt. Rákaptam, hogy az író eredeti nyelvén olvassam el a könyveket, hiszen így sokkal jobban átjönnek a szófordulatok, és a félrefordításoktól sem kell tartanom. Plusz mindent frissen megjelenéskor már a kezemben tarthatok így, nem kell várnom a fordításra. A GOT volt az egyik első nagy angol nyelvű projektem (magyarul már nekiálltam egyszer), és ugyan még ma sem értem a végére, de attól még nem kevésbé meghatározó.

2018: Amie Kaufman, Jay Kristoff - Illuminae (The Illuminae Files)

A továbbra is tartó fantasy-hullámom mellett nyitottam más témák felé is, például az űrben játszódó sci fi-k irányába. Az egyik legkülönlegesebb példánya az Illuminae volt, pusztán abból kifolyólag, milyen formában íródott. A képversekkel találkoztam már előtte, de regény alakjában teljesen meglepett. A történet ugyan nem a legnagyobb durranás (nem is rossz), de ebben a formában igazán nagyot üt. A második részben sajnos már kevesebb az ilyen látványelem, a harmadikban meg méginkább, de továbbra is szemkápráztató és egészen rendhagyó. 

Ha érdekel, hogyan néz ki a könyv belseje, írtam róla egy értékelést itt, és mellékeltem hozzá pár saját fotót is.

2019: Rainbow Rowell - Carry On (Simon Snow sorozat)

Tavaly sok új dolgot kipróbáltam, és több új fandom-ba is beléptem. Például tavaly olvastam először mangát, egyre kevesebb YA könyv volt a kezemben, és inkább a felnőtt irodalom felé indultam (persze nem fogom teljesen elhagyni), és belekóstoltam az LGBT+ könyvekbe is. Ezek közül a Carry On tette a legnagyobb benyomást rám, és azután a folytatása is, olyan szívmelengetően lett megírva. Semmi toxicitás, szerethető karakterek, és egy nagyon baraátságos írónő. Remélem a harmadik rész nem fog sokat váratni magára, egészen biztosan már megjelenéskor ott fogok toporogni érte a könyvesboltban.

Az elmúlt évtizedben, ahogy én is felnőttem, úgy változtak az olvasási szokásaim is. Tíz éve még az ifjúsági és gyerekkönyvek dominálták a könyvespolcom, aztán a gimis történetek és a természetfeletti-szépfiús könyvek. Az Üvegtrónnal rátaláltam az igazi szerelmemre, a középkorias, mágiával megtűzdelt fantasy-kre, és sokáig nem is olvastam más témában. Az évtized végére újra nyitottam más témák és más korcsoportok felé, ahogy a személyiségem is nyitottabb és elfogadóbb lett. Nem tudom, mit fog a következő évtized hozni, de annyi biztos, hogy a minőséget nem adom alább, és csak még többet szeretnék olvasni. Lássuk csak tíz év múlva, talán akkor is csinálok egy új listát.

Legközelebb csütörtökön jelentkezem újra, egy általam kreált könyves kihívással. Addig kiélvezem a napsütést, ami most árad be az ablakomon. A legközelebbi viszont-olvasásig:

Love,

Kalamaj

Újév - book tag

2020 van, milyen szép évszám. Egy új évtized, és egy teljesen új év, tele lehetőségekkel. Ennek örömére úgy döntöttem, megcsinálok egy gyors újévi book tag-et. Ha kedved támadt hozzá, nyugodtan csatlakozz te is, kíváncsi vagyok, ki mit tervez 2020-ra.

1. Milyen olvasási célokat tűztél ki magadnak? Hány könyvet tervezel elolvasni 2020-ban?

Azt terveztem, hogy belehúzok egy kicsit az olvasással. 2019-ben egy hosszabb olvasási válságba kerültem, alig olvastam, és amit elkezdtem is gyakran nem fejeztem be. De úgy érzem, ennek most vége, megint van kedvem belebújni egy jó vaskos könyvbe.

Szóval legelsőként befejezem azokat, amik félig olvasottan ülnek a polcomon, aztán pedig végre elolvasom azokat, amiket már megvettem, nem tudtam belekezdeni. Elsődleges újévi fogadalmam szerint heti egy könyvet tervezek elolvasni, és lenullázni az olvasási várólistám.

2. Egy író, akitől szeretnél olvasni, de eddig még nem sikerült

Annyi ideje szemezek Stephen King könyveivel a boltok polcain, idén végre rá fogom venni magam, és elolvasok tőle valamit. Nem hiszem, hogy rögtön az Az egymillió oldalas féltéglájával kezdem, de már itt az ideje, hogy nyissak ebbe az irányba is.

3. Egy író, akivel még mindig nem tudsz betelni

Felsorolhatnám a szokásos kedveinceim, Sarah J Maas, Leigh Bardugo, Böszörményi Gyula, de idén azt hiszem Brandon Sanderson-nak fogom szentelni a figyelmem. Ha már nem csak azért is, mert az előzőektől már (szinte) mindent elolvastam, többet többször, de Sanderson művéből még van hátra párszáz oldalam, amin élvezkedhetek. Főleg mostanában, hogy egyre inkább nyitok a felnőtt irodalom felé. Amit eddig olvastam tőle, az teljesen magával rántott, a világépítése kivételes. Amúgy is oda meg vissza vagyok a fantazy-ktől, Sanderson varázsrendszerei pedig frissítően mások, mint az olyan gyakran alkalmazott közpkori-fantasy-rendszerek. Nem rövid vagy könnyű olvasmányok, de annyira be tudnak szippantani, hogy fel sem tűnik.

4. Egy könyv, amit újra akarsz olvasni

Természetesen idén is megjetek egy nagy Maas-maratont, és végigrágom magam az Üvegtrón sorozaton, ha pedig erőm engedi, a Tüskék és rózsák sorozaton is. Legszívesebben ezt még március előtt, az új könyve megjelenése előtt tenném, de nem vagyok biztos benne, hogy fizikailag erre képes vagyok, van ott azért párezer oldal.

A másik nagy újraolvasnivalóm idénre még a teljes Harry Potter sorozat, az is túl régen volt már a kezemben. Meg Rainbow Rowel Simon Snow könyvei is megérdemelnének még egy olvasást. Meg ha már itt tartok, az eredeti Grisha-trilógiát sem tegnap láttam. Főleg most, hogy magyarul is megjelent az utolsó rész, talán így is elolvasom egyszer. Uh, lehet, hogy új könyvekre nem is marad időm...

5. Egy könyv, ami egy ideje már a polcodon porosodik, és végre kézbe akarod venni

Amie Kaufman és Jay Kristoff új sorozatának első része, az Aurora Rising már április óta vár arra, hogy kézbe vegyem. Mikor annak idején megláttam a könyvesboltban, azonnal tudtam, hogy KELL nekem. Az írópáros előző sorozata, az Illuminae Files az egyik legkülönlegesebb olvasási élményeim közé tartozik (ha már itt tartunk, be kéne végre fejeznem annak a harmadik részét is), szóval tustam, hogy megint valami nagyszerűre számíthatok. Emellett meg a borítót Charlie Bowater rajzolta, akirt szintén odavagyok, nem egy könyvet azért vettem meg, mert tudtam, hogy a borító az ő keze munkája. És valahogy ,ég egyszer sem kellett az ilyen könyvekben csalódnom.

6. Egy sorozat, amit végig szeretnél tolni elejétől a végéig

Ha az újraolvasásokat nem számolom, akkor elsőre Cassandra Clare Gonosz fortélyok trilógiája jut eszembe. Igazából az eredeti sorozatot is befejezhetném, most jut eszembe. A Végzet ereklyéi első három könyvét olvastam el, de mivel az viszonylag egy lezárással végződik, nem éreztem visszatarthatatlan szükségét, hogy a második háromnak azonnal nekikezdjek. A Pokoli szerkezeteket meg csak megvettem, hogy ha majd végeztem az alaptörténettel, neki tudjak ülni. Lehet, hogy ezeket most ki fogom hagyni, és egyenesen a Lady Midnight-tal megyek tovább, amennyire tudom, lehet olvasni az előzőek nélkül is, és ennek a története kicsit jobban érdekel, mint Clary és Jace.

7. Egy sorozat, amit végre be szeretnél fejezni

EGY?! Nem tudnék egyt kiválasztani, annyi félig elolvasott sorozatom volt 2019-ből. Csak így szabad kútfőből rögtön legalább öt eszembe jut, amivel mindenképpen végezni akarok idén:

Holly Black: A levegő népe (The Cruel Prince, The Wicked King, The Queen of Nothing

Amie Kaufman, Jay Kristoff: The Illuminae Files (remélem a magyar forítás vissza fogja tudni az eredeti különlegességét

Cinda Williams Chima: The Shattered Realms (Flamecaster, Shadowcaster, Stormcaster, Deathcaster)

Tahereh Mafi: Shatter Me (asszem magyarul Ne Érints-nek lett lefordítva)

Ha viszont muszáj legfontosabban választani, akkor Böszörményi Ambrózy-sorozatát teszem meg éllovasnak. Szégyen szemre még nem értem a már megjelent könyvek végére. Nem éreztem egyszerűen késznek magam, hogy befogadjam a Mester művészetét. Pedig annyire el szerettem volna már olvasni. Remélhetőleg 2020 végére sikerült kiolvasnom, és megtudnom, hogyan halad tovább a történet. Amúgy imádom a krimiket, időről időre egy jól összerakott történelmi regénybe is belekanalazok (bár azokat inkább filmen szeretem, egyszerűen fantasztikusak szoktak lenni a felvonultatott kosztümök. Amit eddig olvastam, az is nagyon tetszett, most már csak a megfelelő időzítést kell megtalálnom az olvasásához, aztán uccu neki, ki sem lehet majd vakarni a lapok közül. (Anyám úgyis kiakasztottm azzal, hogy az első mellék-kisregényt háromnegyed óra alatt ki is végeztem.)

8. Az első könyv, amit 2020-ban fogsz elolvasni

Leigh Bardugo új felnőtt könyve, a Ninth House, karácsonyra kaptam tőlem-nekem, és az ünnepi oda-vissza-futkosásban nem volt időm leülni vele, de most, hogy kicsit lenyugodtak a rokonlátogatós kedélyek, végre hátra tudok dőlni, és kiélvezni.

9. Egy 2020-as megjelenés, amire már alig vársz

Maas új könye mellett Bridig Kemmerer YA fantasy sorozatának második részére az A Heart So Fierce and Broken-re várok leginkább. Az első részt nagyon élveztem, remélem a folytatása is legálbb ennyit fog hozni. Az meg egy adott plusz, hogy mindkét rész borító csodaszépek. Már jövő héten jelenik meg, szóval már nem kell sokat várnom.

Emelett kinéztem persze még pár könyvet, amire a megjelenésükkor le kell csapnom, többek között a Loveboat Taipei, az Ember Queen, The Kingdom of Back, az új Hunger Games történet és a The Shadows Between Us érdekel a legjobban, de persze nem tartom vissza magam már megjelenésektől sem, amik esetleg váratlanul ugranak elém.

10. Egy szó, ami a te 2020-ad jellemezni fogja

Kreatív

Azta, milyen kreatív, még biztos senki nem választotta ezt, nem? Viszont tény, hogy szeretnék egy kicsit többet kreatívkodni idén. 2019 sem múlt el teljesen alkotá nélkül, végülis az egész egyetemi szakomnak (építészet) az az alapfeladata, hogy kreatívak legyünk, de ez gyakran annyira leszívta az agyam, hogy máshoz már nem volt erőm és kedvem. Az egyetlen, amit rendszeresen csináltam, az a bullet journal-om vezetése volt (tudjátok, ilyen pöttyözött jegyzetfüzet, amiben magának rajzolja meg az ember a naptárát és mindenféle rajzokkal dekorálhatja), ezt ebben az évben is tovább fogom vinni. Sőt, talán még itt a blogon is megmutatom majd.

+1 A megújuló blog

Úgy döntöttem, az új évvel kicsit újra életet lehelek a blogba 2019-ben összes három bejegyzést sikerült kierőltetnem magamból, a múlt hetit leszámatva utoljára augusztusban. Sok volt az egyetem vége is, meg annyira már nem leltem örömömet benne, de most újra sikerült rátalálnom. Szóval kezdetnek itt van egy teljes arcfelvarrás, új stílus, ami szerintem kicsit életvidámabb, mint a szürke, ami volt. A tartalmakat is kicsit megújítom (legfőképp azzal, hogy lesz egyáltalán tartalom), heti két bejegyzés a terv, hétfőn egy könyves (egy kritika, egy book tag, ilyesmik), és egy csütörtökön, változó témákkal (lehet ez is könyves, vagy filmes, esetleg a bullet journal bemutatása). Persze röptében fog rendesen kialakulni, de tényleg terveze több időt fordítani rá.

A következő bejegyzés tehát jön hétfőn, egy visszatekintés, miket olvastam az elmúlt évtizedben. Addigis sok lencsét, boldog új évet, és sok jó könyvet 2020-ra.

Love,

Kalamaj

Karácsonyi hangulat - book tag

Végre itt a téli szünet, így nekem is akadt egy kis szabadidőm csak úgy semmit tenni, olvasgatni, és végre, épp csak egynéhány hónap kihagyás után újra leülni blogolni egy kicsit. Így kezdetnek pedig egy karácsonyi hangulatú book tag-et hoztam.

A várakozás: Ahogy a karácsonyt is tűkön ülve várod, mely könyvmegjelenés miatt izgulsz a legjobban?

Több is van, da ha a legelső helyet ki kell választanom, akkor az Sarah J. Maas új könyve, a Crescent City lesz. Maas az egyik abszolút kedvenc íróm, és megjelenik tőle egy teljesen új sorozat? Még szép, hogy egymagam tömött sorokat fogok alkotni az összes könyvesboltban. Tökéletes szülinapi ajándék lesz nekem tőlem. És aki azt gondolja, nem rendeltem már elő vagy fél éve, az nem ismer.

A többi befutó közül kiemelném a következőket: A Heart So Fierce And Broken Brigid Kemmerer-től és Rainbow Rowell Simon Snow sorozatának harmadik része (bármikor is jelenjék meg).

Karácsonyi dalok: Egy író vagy könyv, akinek/aminek nagyszerűségéről megállás nélkül örömódákat zengsz

Nem titkolom, mekkora rajongója vagyok Maas-nak és Böszörményi Gyulának. Viszont idén nagyon a szívemhez nőtt Brandon Sanderson és Leigh Bardugo is. Ezutóbbi budapesti dedikálására is volt szerencsém eljutni, és ugyan három órát ültem a padlón a sorban, de így az elején sikerült bejutnom. Ugyan az eredeti Grisha-trilógiát már pár éve kiolvastam, de újra sikerült rátalálnom, a Six Of Crows-t meg most ősszel olvastam, hamarosam megyek tovább a második részére is, onnan pedig a többi Bardugo-könyvre.

Az pedig csak egy hozzáadott bónusz, hogy az írónő is egy hipercuki ember.

A mézeskalács házikó: Egy könyv igazán csodálatos világfelépítéssel

Újra megemlegethetném Maas-t vagy Bardugo-t, de ide a legalkalmasabbnak Brandon Sanderson-t találom. Egyszerre van négy különféle könyvét olvasom párhuzamosan, és egyik jobb, mint a másik. Olyan egyedi, kidolgozott mágiarendszereket alkot, amit csak ritkán látni. Üvölt a könyveiből, hogy nagyon át vannak gondolva. Némelyik hosszabb (lásd a Stormlight Archive kötetei nagyobbak, mint a Trónok harca könyvek), célcsoportban is vannak különbségek (az előbb említett sorozat és az Elantris tisztán felnőtt, a Mistborn és a Skyward meg ha jól tudom inkább ifjúságibb), szóval mindenki talál magának valót. És ami a legelképesztőbb, hogy ezek a különálló sorozatok is igazából összekapcsolódnak egy nagy, még nem teljesen felfedett kavalkádban.

A Karácsonyi ének: Egy kedvenc klasszikus, vagy egy, amit szívesen elolvasnál

Annyira nem vagyok nagy klasszikus-olvasó, szóval annyira nem vonz egy se, de a Büszkeség és balítéletet már rég tervezem elolvasni. A legjobb barátnőm egyik kedvence, illendő lenne már nekem is rávennem magam.

A magyar klasszikusok közül én személy szerint élveztem a Kőszívű ember fiait, mikor hetedikben az volt a kötelező. Viszont teljesen megértem azokat, akik nem bírták átverekedni magukat rajta. Én abban a korban franciául, németül és latinul is tanultam (nem vagyok normális, tudom), így átjöttek a poénok, de egy ilyen tudás és lábjegyzet-hegyek nélkül elhiszem, hogy unalmasnak hat. Semmiképp sem egy hetedikes a célcsoport.

Az édességek: Egy könyv, amit szívesen kapnál karácsonyra

Semmiképp nem futok el egy Maas-könyv elől. Az Üvegtrón teljes sorozata már négy különféle kiadásban van meg (magyar, német, angol keményborítós, angol puhaborítós), és most jelent meg ősszel a mini kiadás is angolul, amit szépen lassan a következő hónapokban össze fogok gyűjteni, szóval nem kicsit vagyok őrült rajongó. Amit idén mindenképpen meg akartam szerezni, és sikerült is, az pedig a Tüskék és rózsák udvara friss és csillogós gyűjtői kiadása volt, és végre ott csücsül a Maas-polcom díszhelyén. Egyszerűen annyira gyönyörű, az aranyozott, dombornyomott borítójával, a felújított térképével meg a ráhúzható, szintén aranyozott védőtokkal. Már az Üvegtrón gyűjtői kiadása is szép volt, de ez túltesz azon is.

Gyertyák az ablakban: Egy könyv, amitől kellemes, meleg érzet tölt el

Tudnék többet is mondani, de elsőre Rainbow Rowell Carry On-ja ugrik be, közvelenül a Harry Potter és a bölcsek köve után. Egyszerűen annyi nosztalgikus emlék köt Roxforthoz, a könyvhöz és filmhez, ami mindig feltör, ha kézbe veszem. Ha jobban belegondolok, rég is volt, mikor újraolvastam a sorozatot. De nem, most nem fogom, így is épp elég olvasatlanom van, inkább azokat kéne először letudnom.

A Carry On pedig azért ugrik be, mert az egész könyv maga olyan barátságos, még akkor is, ha nem egy komoly téma van megpedzegetve benne. A végén akkor is egy kellemes, meleg buborékban távozik tőle az ember.

A karácsonyfa: Egy könyv, aminek annyira gyönyörű a borítója

Ide egy egész erdőt sorolnék fel inkább egyetlen fa helyett. 2019 a csodás borítók éve volt nekem, esélyem sem lenne kedvencet választani. Jöjjön inkább 9 könyvborító, amit nem tudok kiverni a fejemből:

Rory Power - Wilder Girls: a festői

Amy Ewing - The Cerulean: az elrepítő

Brigid Kemmerer - A Curse So Dark And Lonely: a sejtelmes

Leigh Bardugo - Ninth House: az egyszerűségében elegáns

Shelby Mahurin - Serpent & Dove: a kontrasztkirály

Holly Black - The Queen of Nothing: hát igen, idén tarolnak a kígyós borítók (ezen és a Ninth House-on amúgy ugyanaz a kígyó stock-fotó van)

Margaret Rogerson - Sorcery of Thorns: az idei kedvenc Charlie Bowater által rajzolt borító, holtversenyben a Skyward sorozat borítóival

Rainbow Rowell - Wayward Son (Sun special edition): az eredeti, sárga alapú is csodaszép, de ez a kiadás a kedvencem

Leigh Bardugo - King of Scars: a nem szerénykedő

Az ünnep öröme: Mi a kedvenc dolgod a karácsonyban és/vagy mik a kedvenc ünnepi szokásaid?

Az én személyes kedvencem maga a fa. Anyukám még kiskoromban kitalálta, hogy egyénivé teszi a díszítést, és minden évben maga készít egy kiválasztott téma szerinti díszeket. Így volt már például 2012-ben Maja naptár ihlette, volt már viking világfa, Diótörő, űrutázás, tündérek, és még sorolhatnám. Mivel áprilisban lesz a nagyobbik öcsém 18 éves, így ő is megkapta a számára utolsó gyerekkori "Múlnak a gyermekévek" fáját. Ezen teljesen ő a téma, a rajzaiból és fotóiból valamint a gyerekkorát meghatározó játékokból (lásd legófigurák, kisautók, ilyesmi) lett összeválogatva és fellógatva.

Ezek lennének a karácsonyi book tag kérdései a részemről. Ha megtetszett, nyugodtan folytasd tovább. Én a részemről mindenkinek kellemes ünnepeket kívánok, ha könyvszerető az ember, ha nem. Ha pedig igen, akkor sok olvasnivalót a fa alá. Hamarosan újra jelentkezem (de most tényleg, nem csak fél év múlva). Jönnek nemsokára az újítások is a blogon, itt az idő egy kicsit frissíteni.

Addigis sok sütit és jó könyeket!

Love,

Kalamaj

Júliusi bevásárlótáska-szerű valami - visszatérő poszt

Hű, de nem sikerült posztolnom. Áprilisban. Wow. Csak egy kicsit voltam elfoglalva az egyetemmel, megírni a szakdogám, ilyesmik. De végre itt a nyár, sikerült egyszer az életben kialudnom magam, és végre van időm foglalkozni szegény elhanyagolt blogommal.

Bemelegítésnek egy bevásárlótáska-esque posztra gondoltam, azaz összefoglalom, miket olvastam és szereztem az elmúlt két-három hétben.

Rainbow Rowell: Carry On

Mikor kijött az Azkabani fogoly Mardekáros verziója, megint rám jött egy Harry Potter újraolvasási kedv, de valahogy annyira mégsem volt kedvem hozzá, hogy mind az összes többezer oldalt lenyomjam a torkomon, szóval kerestem valami hasonlót.. Így került a kezembe a Carry On. És ez levett a lábamról. Szögezzük le, ez teljesen más, mint a Harry Potter. Imádtam a kezdetétől a végéig, imádtam a szereplőket, a fordulatot a végén, a borítót, mindent. És a 61. fejezet... Nem tudom, hogy megjelent-e már magyarul (én angolul olvastam), de kötelezővé tenném.

David Liss: Pókember - Hatalomátvétel 

(Marvel regénygyűjtemény 2. rész)

Ezt a könyvet legfőképpen a borítója miatt vettem le a polcról. Mikor kijött a pókemberes PS4 játék, legszívesebben én is megszereztem volna, csak hiányzik hozzá egy PS4. Ez a könyv pedig a játék előtörténetét foglalja össze, szóval kellett nekem. Közvetlenul a Pókember Far From Home megnézése után kezdtem bele, még szükségem volt egy kis pókicára. Nagyon nem vágtam hanyatt magam tőle, néha nehézkes olvasni (annyira nem gördülékeny), de kifejezetten rossz sem volt.

Tahereh Mafi: Shatter Me

(Shatter Me 1.)

Már vagy négy éve szemezek ezzel a könyvvel, és végre sikerült rávennem magam, hogy kézbe vegyem. Tegnap este sikerült  is befejeznem, és valószínűleg hamarosan folytatni is fogom a második résszel. Élveztem a könyvet, még ha annyira nem is olt nagyszabású. Az írási stílus nagyon erős volt, az nyűgözött le leginkább az egészben, remekül tükrözte Juliette lelki állapotát. A történet maga sem rossz, a legelejét és az utolsó harmadát szerettem a legjobban. Már ezer éve nem olvastam disztópiát, de ez visszahozta nekem az élményt.

Isabel Sterling: These Witches Don't Burn

Ez egy nagyon friss megjelenés, a borítója fogott meg elsőnek. Valahogy júliusban teljesen beleszerettem a lila borítójú könyekbe. A történet egy kupac boszorkányról szól, és ez még csak egy első rész, amit viszont sehol nem látni a borítón, szóval most várnom kell a következőre. Amúgy nagyon szerettem a könyvet, a szereplők mind nagyon megkedvelhetőek, kifejezetten tetszett a főszereplő, Hannah fejlődése. A történet is érdekes, a végén lévő drámai pont tényleg megmozgatja az olvasó szívét. Az egytlen, ami kicsit zavart, az a legeslegvégén lévő csavar volt, de az is csak azért, mert vagy kétszáz oldallal hamarabb kitaláltam.

Ezeket olvastam, mióta beleszabadultam a nyári szünetbe. Vagyishát még félig olvasottan ül a polcomon a Wilder Girls Rory Powers-től, egy YA horror-szerű történet egy karantén alá helyezett lányiskoláról, amit megtámadott egy kór, mitől állatszerű, elvadult lesz minden(ki). Legalábbis eddig ez történt. Ezt a könyvet egyértelműen a borítója miatt vettem meg (mármint nézzetek csak rá, nem gyönyörű?), de a történet eddig magával tartott, remélem így is marad.

Jelenleg Brandon Sanderson masszív sorozatának, a The Stormlight Archive-nak az első részével, a The Way Of Kings-zel verekszem, de az az 1300 oldal nem egy egynapos olvasmány.

Ezeken kívül szereztem is pár könyvet, például a már megemlített Azkabani foglyot, természetesen a Mardekár színeiben.

Múlt héten pedig nyaralni voltam, és onnan hoztam magammal az A Court Of Mist And Fury olasz kiadását. Az új tervem, hogy a lehető legtöbb nyelvem megszerezzem Maas könyveit (eddig ezzel együtt 4-nél tartok). Eredetileg az Üvegtrónt terveztem elhozni, mert az olasz kiadása gyönyörű, de azt nem találtam egyik boltban sem, így a másik kedvem könyvem jött haza.

Ezzel töltöttem a nagyon megérdemelt szabadidőm. A nyár hátralévő részében még tovább fogok olvasni. Legalább a Carry On-ról szeretnék egy hosszabb értékelést is írni, de még nem tudom, mikor. Nagyon remélem, hogy a következő bejegyzés nem hónapok múlva fog felkerülni.

Kellemes, olvasós nyári szünetet mindenkinek,

Love,

Kalamaj

u.i. A bejegyzésben látható képek mind az Instagram oldalamról vannak, ott akkor is sokkal aktívabb vagyok, mikor nincs időm egy teljes posztot megírni, általában oda teszem ki, mit olvasok éppen vagy szereztem meg. Akit érdekel, link hozzá a Kapcsolat fül alatt.