Sajnos Maggie Stiefvater nem tartozik a legtöbbet emlegetett írók közé, pedig megérdemelne sokkal nagyobb rajongást. A könyvei elképesztően egyediek, a maguk módján varázsolnak el a világukba, és a végén egy új emberként lépsz ki belőlük. Emellett pedig maga az írónő is felettébb szimpatikus, instán követem már jó ideje, és mindig öröm látni a posztjait.
A Shiver volt az legelső könyv, amit a (kb.) 12 éves mini-énem annak idején a saját zsebpénzéből, önállóan vásározott meg, közvetlenül azután, hogy nagyon megtetszett a Twilight, és még mást is szerettem volna olvasni hasonló témával. Ezt pedig alig egy héttel később a folytatása, a Linger is követte, annyira megtetszett a sztori. (A harmadik rész akkoriban még nem jelent meg magyarul, szóval azóta kicsit elmaradtam a sorozattal, de két nappal ezelőtt rá tudtam tenni a mancsomat az angol, díszdobozos kiadásra, ezért is a mai bejegyzés.) Mindenképp érezni ugyan rajta a 2010 előtti ifjúsági irodalom stílusát, nem tudom, ma még mennyire állná meg a helyét, de a 2009-es Maja nagyon szerette, és még mindig kellemes emlékek fűznek hozzá.
Akinek ezt a sorozatot ajánlom:
Ha tetszett az Alkonyat, és még a mai napig megvan hozzá egy bizonyos fokú szeretet (bennem ugyan már nincs, de felnőttem azóta, és sokat változott az ízlésem), de szeretnél egy mélyebben szántóbb sztorit, sok elgondolkodtató elemmel, akkor a Merca Falls farkasai legyen az első Stiefvater-kötet, amit kézbe veszel. (Azt ugyan nem tudom, mennyire kapható még, az első rész már bőven több, mint egy évtizede jelent meg, de többen árulják is a saját példányaikat, szóval nem reménytelen.)
A Hollófiúkban először a címe fogott meg, valahogy már abból sejtettem, hogy ez egy ilyen sötét-misztikus sztori lesz. Ezügyben nem is kellett csalódnom. Ezt a könyvet először e-könyvként olvastam, esténként, a mobilomon, elalvás előtt, sokáig csak a harmadik résztől volt meg kézzel fogható példányban. (Csak a tavalyi raktárvásár folymán csaptam le az első kettőre, hogy teljes legyen a polc.) Bár a mai napig nem tudom teljesen leírni, mi is történt a könyvben, annyira beragadott a lapjai közé, hogy csak száguldottam keresztül rajta. Késő este mindenképp az ideális idő az olvasáshoz, hogy eltalálja az ember a hangulatot. (Bár ha nem szereted a rémálmokat, inkább fényes napvilágnál olvasd.)
Akinek ezt a sorozatot ajánlom:
Ha szereted a sötét titkokkal, kicsavart mágiával, és megelevenedő legendákkal tűzdelt történeteket, ez mindenképp a te világod lesz. Ha esetleg szemeznél egy fantasztikus thrillerrel, de nem vagy benne teljesen biztos, kezdésnek ez ideális lehet, nem megy túl a thriller felé, de megborzongatja a hátadat. Talán Stiefvater egyik legnagyobb erőssége, amilyen részletességgel és összetettséggel alkotja meg a szereplőit (mind szerethető, de valahogy mindegyiküknél van egy kis rezdülés természetfelettiség), és ebben a sorozatban mindenképp a mesterfokára vitte a módszerét.
Ez a könyv (sajnos) még nem jelent meg magyarul, de mindeképp beszélni akartam róla, ugyanis alig pár napja fejeztem be, és kicsit még mindig a hatása alatt vagyok. A német kiadására úgy két éve csaptam le, mert le volt értékelve (volt a hátán egy karcolás, nagy ügy), és egy ideje szemeztem már vele, de azóta sem olvastam bele. Viszont múlt héten szembe jött velem az infó, hogy Spotify-on hangoskönyvek is vannak, és ott láttam, hogy ez is elérhető. Az egyetemi prezentációhoz való alaprajz-gyártás közben pedig pont jól tud az ember hangoskönyvet hallgatni, hogy ne csak mindig ugyanaz a 15-20 szám menjen a háttérben, amikre éppen rá van kattanva az ember. Szóval belevágtam, és két nap alatt végig is "olvastam" az egészet.
Akinek ezt a könyvet ajánlom:
Sokat ad a latba, hogy ez egy önálló könyv, de egy kötetnél több túl sok is lett volna belőle, csak tönkretette volna a varázsát. Mert varázs, az tényleg van benne. Az egész egy misztikus-valóságos keverék, a könyv nyúlfarknyi terjedelméhez képest is nagyon alaposan kidolgozva. Megint csak nagyon sokat foglalkozik a szereplők lelki világával, alaposan körbejárja a legutolsó mellékszereplőt is. Az eleje ugyan elég lassan indul be (lévén a sok háttértörténet, amibe betekintést nyújt), és eleinte úgy éreztem, nem fog nekem ez a könyv tetszeni, de a végére hozzánő az emberhez. Nagyon okosan eszi bele magát a ember lelkébe, míg már nem tudja elengedni, és ott marad, a háttérben, még nagyon hosszan. A lezárása pedig igazán szívbemarkoló, csupa kellemes, meleg érzetettel tölti meg az olvasót. Szóval mindenkinek őszintén tudom ajánlani ezt a könyvet, akinek magának is szüksége van egy csodára.
Ez lenne az a három nagy Stiefvater-történet, amivel ma foglalkozni szerettem volna. Persze, tudom, hogy van még pár, de azok még várólistásak, róluk majd talán jövő ilyenkor egy újabb bejegyzés fog születni. Remélem mindenki meg tudja ez alapján találni a hozzá passzoló könyvet. Mindenképpen nagyon ajánlom az írónő munkásságát, igazán különleges lelki útra visz mindegyik.
Hamarosan újra jelentkezem, egy újabb Top 5 poszttal, ahol a kedvenc könyvborítóimat fogom sorra venni. Addigis jó olvasást, és egy csodákkal teli hétvégét mindenkinek.
Love,
Kalamaj
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése