Shadow and Bone sorozat, avagy hogyan találjuk el a könyves adaptációt

Na, megvan az a királyság, ami még engem is visszarángatott a blogszabimról. Név szerint a múlt pénteken megérkezett Shadow and Bone tv-sorozat, ami Leigh Bardugo azonos címen (magyarul Árnyék és csont-ként) megjelent ifjúsági fantasy könyvsorozatának adaptációja, és ami teljesen levett a lábamról. (Nem, még véletlenül sem épp a filmzenét hallgatom írás közben...)

Ebben a bejegyzésben kicsit kirajongom magam, igyekezve tartani magam a könyves értékeléseimnél használt felépítéshez. Viszont mivel jópár dologról nem tudok anélkül beszélni, hogy ne lőjek le történeti pontokat mind a könyv, mind a sorozat tekintetében, ezért ha még egyiket sem ismered, csak a spoilerveszély tudtában olvass tovább.

A trilógiáról még vagy ezer éve írtam már egy értékelést, az elolvasható itt, illetve a Six of Crows duológia tavaly került sorra, abba a bejegyzésbe belekukkanthatsz itt.

Az alaphelyzet:

A kiinduló sztori majdnem ugyanaz, mint a könyvben, Alina megérkezik a többi térképésszel az Árnyzóna határára. Az első epizód végéig itt tartózkodunk, majd a végén megtörténik a kataklizmikus esemény, vagyis Alinából kibukik a képessége, és innen bonyolódik minden.

A sorozat nagyon közel tartja magát az írt alapanyaghoz, amiben az is mindenképpen közre játszik, hogy Bardugo maga is közelről részt vett a munkálatokban, nem csak egy forgatókönyvíró-hallgatót eresztettek rá az anyagra. A nagy változtatás, hogy belehúzták a sztoriba a Six of Crows csapatát is (lévén ők a legkedveltebb karakterek sokak szemében).

A szereplők/ színészek:

Ben Barnes. Kell még többet mondanom?

No, de hogy hosszabban kifejtsem a véleményem, számomra a casting tökéletesen el lett találva, mindenki pont olyan volt, mint amilyennek elképzeltem, mind kinézetre, mind ahogy a színészek alakították a szerepeket. Ha egy hadnyi volkra kergetne, se tudnék kedvencet választani, mert mindannyian egyszerűen tökéletesek voltak, és nagyon jól működött köztük a kémia. Azóta legtöbbjüket követem Instán is, és a színfalak mögötti videókból is jól látszik, mennyire jól szórakoztak és mennyire közel állnak egymáshoz. Csak úgy melengeti a szívemet látni őket.

Alakítás terén külön plusz pont ját Archie Renaux-nak, aki adott Mal-nek még egy extra mélységet, végre rendesen lehetett látni, hogy Mal mennyire is törődik valójában Alinával, amit a könyvből sokan hiányoltak (unalmasnak nevezve őt), bár arra oda kell figyelni, hogy a könyv Alina irányított nézőpontja, és emiatt nem pártatlan.

Na jó, talán mégis tudok kedvencet választani, Amita Shuman alakítása Inej-ként nem csak karakterhű volt, hanem nagyon beletrafált Inej vallásosságába, és mivel az átalakított történetben tudott találkozni Alinával, hátborzongatóan szívmelengető volt látni, ahogy megnyilvánult a szentek iránti tisztelete.

A felépítés és látvány:

Nagyon remélem, hogy legalább Trónok harca-i méretekig tud majd nőni ez a sorozat, a látványvilág mindenképpen megvan hozzá. (Az meg, hogy Magyarországon forgatták, külön kis pirospont a lelkemtől.) Mielőtt az első trailer kijött volna, nem gondoltam volna, hogy ennyi munkát fognak feccölni ebbe a sorozatba, de minden eleme gyönyörű lett. A helyszínek, a kosztümök, a számítógépes animációk minősége egyszerűen lehengerlő, és akkor még nem is beszéltem a keftákról. Atya ég, azok a részletek és a hímzés... Mindenképpen kell egy saját nekem is. (Van is amúgy egy hasonló formájú vörös szövetkabátom, ha nem bírok magammal, kihímzem egyszer azt, pont passzolna, mert magamat Szívtörőként identifikálom.)

Felépítés terén igen hasonló az eredetihez, de mivel itt nem kizárólag Alina szemszögét követjük, kaptunk pár új jelenetet is, például Mal útját északon, míg a csodaszarvast kutatja (ami amúgy az angol gyűjtői kiadás extráján alapul, Mal levelei Alinához). De a leghatásvadászabb mindenképp az Árnyzóna keletkezése az Éjúr szemszögéből. Úgy általánosságban, az a hetedik epizód nem kicsit vág oda, talán az a kedvencem.

A Varjak beemelése is relatíve simán zajlott (Kaz első megjelenésekor hangosan fel is sikkantottam), kaptak egy a Hat varjúra kissé hajazó, de mégis új sztorit, ami felfogható előzményként (legfőképp Nina és Matthias kapcsán). Az a röpke jelenet, mikor Kaz és az Éjúr találkoznak, pedig olyan sok boldogsággal látott el, mint kevés dolog az elmúlt időben.

A végkifejlet:

Nyilván, mivel olvastam a könyveket (nem is egyszer), nem volt olyan nagy meglepetés, hogyan alakul a szereplők sorsa, bár arra kíváncsi voltam, hogyan oldják meg a Varjak küldetésének lezárását, vajon Alina velük megy-e Ketterdam-be, vagy tartják magukat az eredeti sztorihoz. Az viszont szép húzás volt, hogy a döntés meghozatalakor mennyire látszott, Kaz számára mennyire fontos Inej.

A másik nagyon boldogító pillanat is itt látott napvilágot, mikor Mal és a Varjak összefognak a közös ellenség, az Éjúr ellen. Uh, a a jelenet, mennyit vigyorogtam azon.

Végső összetűzés tekintetében sem volt sok kivetnivalóm a sorozattal, kellőképp badass lett. Maradj a legutolsó pillanat legvégéig, mert az a záró jelenet, ejjj, az de jó lett, pedig sejtettem, hogy jönni fog. Mindenképp nyitva hagyta az ajtót a folytatásnak, és remélem a második évad legalább ilyen jó, ha nem még jobb lesz. Minden esetre az csak jó jel, hogy ott jön majd Nikolai és Wylan is, már nagyon várom a megjelenésüket.

Összeségben:

Nagyon-nagyon jó sorozat lett, mind színészek, látványvilág, filmzene, és adaptációminőség tekintetében. Egész biztosan milliószor újra fogom még nézni, egyszer messze nem volt elég.

A Shadow and Bone tv-sorozat ötből 5 csillagot kap tőlem. Imádtam, úgy ahogy van, és az elkövetkező időben mindenkinek erről fogok áradozni.

Ez lenne a mai értékelésem. Érdekelnének még sorozatos posztok? Mert egy WandaVision és egy The Falcon and the Winter Soldier is van még készülőben, ha szívesen elolvasnád, írd meg kommentben.

Jelenleg úgy néz ki, vissza is tértem a blogszabiról, sikerült feltöltődnöm és jópár bejegyzés ötlete itt kering már a fejemben, amit ki kell írnom magamból. Holnap jönni fog egy áprilisi olvasmánylista (meg a márciusi is, mert az elmaradt), de készül már egy A Court of Silver Flames értékelés is, de láttam a szünetben pár érdekes book tag-et is, amit szeretnék kitölteni, szóval lesz min dolgoznom egy darabig. Menetrend tekintetében még nem vagyok biztos, igyekszem tartani a heti két posztot, de az egyetem is elég sok időt elvesz, szóval jönnek majd, amikor jönni tudnak.

Addig is napos hétvégét, kellemes ünnepnapot, és mindenkinek egy saját Ben Barnes-t.

Love,

Kalamaj