Drága olvasóim, talán feltűnt már nektek is, hogy az utóbbi hónapban eléggé eltűntem a színről, a Crescent City-s poszton kívül nem is jött ki semmi február vége óta. Mindennek meg is van az oka. Az elmúlt hetekben mentálisan egy egészen szar helyen voltam, ami végül tegnap tetőzött (vagy inkább érte el a mélypontját).
Jelenleg nem egyszerűen a padlón vagyok, hanem beásva az alapzat alá öt méterrel, és nagyon nem látom a fényt. Ahhoz sincs erőm, hogy egy falatot letoljak a torkomon, és nagyon nehéz elhagyni az ágyat.
Úgyhogy úgy döntöttem, egy időre szüneteltetem a blogot, és inkább a saját mentális egészségemre fókuszálok. Ebben az állapotban úgysem tudnék olyan bejegyzéseket gyártani, amivel elégedett is lennék, azt meg nem akarom, hogy a szenvedéssmet kelljen olvasnotok.
Nem tudom, mikor jövök vissza, de pár hétre mindenképp szükségem lesz. A köztes időben jó olvasást mindenkinek, szebb napokat, és mindenkinek olyan barátojat és családot, akiknek a jelenlétéhez méltónak mondhatom magam, akik próbálnak összevakarni.
A jövőbeli viszontlátásig:
Love,
Kalamaj
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése