Na, egy könnyed fél év kihagyás után sikerült végre megint billentyűzet elé ülnöm. Jelentem, élek még, csak egy icike-picikét stresszes volt az elmúlt pár hónap. Utolsó két félév az egyetemen, na, most is már készítem elő a diplomamunkám.
De tegnap szembe jött velem a nemzetközi Üvegtrón rajongói csoportban a következő rövid kérdőív, amit már jópáran kitöltöttek, és úgy gondoltam, ez pont alkalmas lenne egy bejegyzéshez, amit esetleg be is sikerül fejeznem.
Témájában a kedvencek és a kevésbé azok, az olvasói életem sarokpontjai.
A KÖNY, AMIT IMÁDOK
Sarah J. Maas - A Court of Mist and Fury
Azt hiszem, ezt nem kell nagyon sokat magyaráznom. Sarah J. Maas könyveit egytől-egyig imádom (talán az ACOTAR első része marad egy kicsit csak el, visszatekintve, Tamlin miatt), de ezek közül is kiemelkedik a Köd és harag udvara. Talán azt is megkockáztatom, hogy ez a valaha olvasott legkedvencebb könyveim egyike.
(Ha esetleg valakinek van kedve teljes hosszában végigolvasni a szerelmeslevelem Maas-hoz, írtam egy értékelést is a trilógiához.)
A KÖNYV, AMIT KI NEM ÁLLHATOK
Colleen Hoover, Tarryn Fisher - Never never trilógia
Nem azért utálom ezt a trilógiát, mert eleve rossz lenne, hanem mert csalódnom kellett benne. A legnagyobb bajom ezzel a történettel, hogy egész bíztatóan indul, a második rész meg kifejezetten olvastatja is magát. Aztán ott van a lezáró rész, aminél antiklimaktikusabbat még nem láttam. Ha egy elsőkönyves író most beküldené ezt mondjuk az Aranymosásra, még az első fordulón sem jutna tovább. Csak azért kerülhetett kiadásra, mert két nagy né áll rajta. (Részletesebben a véleményem itt fejtettem ki.)
A KÖNYV, AMI TÚL VAN ÉRTÉKELVE
Elle Kennedy - The Deal
Eleve nem vagyok egy nagy rajongója a new adult típusú könyveknek, ahol csak a hímegyed kockahasa és farka a lényeg, de a szereplőknek nincs sok karaktermélysége ezen túl. (Általában már a borítón se látszik más, lásd ezt a példát is.) Félreértés ne essék, ezzel a darabbal épp nem volt semmi bajom (holott gyakran ezek a hímek kifejezetten károsak). Az összes bajom pusztán az, hogy ez a könyv dögunalmas, és semmi kifejezetten komoly mélység nincs benne. Emellett aranyos, de engem nem szórakoztatott.
A KÖNYV, AMI NINCS ÉLÉGGÉ ÉRTÉKELVE
Leigh Bardugo - Grisha trilógia
Úgy érzem, valahogy Magyarországon annyira nem kapta még meg a neki kijáró rajongást. Pedig a külföldi csoportokban lépten-nyomon belefut az ember, és szép számú fanart is kering. Ez talán attól is függ, hogy a lezáró rész évekig várt a megjelenésre, így kicsit feledésbe merült addig. De remélem ez most válzotni fog. Szerintem minden esetre egy remek sorozat, különleges világgal, ami kiemeli a tucatfantasy-k közül. (Részletes értékelésem itt olvasható, de vigyázat, enyhe spoilereket tartalmaz.)
A KÖNYV, AMIT ÚJRA ÉS ÚJRA EL TUDOK OLVASNI
Sarah J. Maas - Üvegtrón sorozat
Ezt akár a kettővel későbbi vázlatponthoz is írhattam volna, de itt még jobb helye volt. Mint megrögzött (már-már vallásos) Maas-rajongóként évente legalább egyszer előveszem ezt a sorozatot egy maratonozáshoz. Az első részének köszönhetem, hogy beleszerettem a fantasy-be, és ez a rajongás azóta is tart. Egyszerűen imádom ezt a sorozatot, túl hosszú lenne kifejteni, hogy mégis miért. Ha mégis lenne valakinek kedve (és ideje) hozzá, egy kisregénynyi örömujjongást, pont egy éve tartottam Maas-hetet.
A KÖNYV, AMITŐL BELESZERETTEM AZ OLVASÁSBA
Az eredeti: Böszörményi Gyula - Gergő és az álomfogók
Mikor először hallottam ezt a történetet, még szinte olvasni sem tudtam, a kis hátulgombolós Maja mégis megverekedett egy akkora könyvvel, mint saját maga. Akkor éreztem rá, hogy a könyvek vaahogy az én világom lesz.
Eleve nem hagyhattam ki Böszörményi mestert a kedvenceim listájáról, hiszen Maas mellett ő a másik abszolút kedvenc íróm. Ugyan manapság az Ambrózy-kötetekkel kavarja az olvasók lelkét, de én büszkén vallom, hogy szinte a kezdetektől rajongtam érte.
A visszatérés: Jennifer L. Armentrout - Luxen
Nekem is megvolt az olvasási válság, gimi elején megcsappant az olvasási lendületem, és sokáig nem vettem kézbe könyvet. Persze nekem is megvolt a Twilight, de nagy svungot az sem adott. Aztán valahogy a ezembe került az Obszidián, és arra sikerült rákapnom. Szinte faltam a folytatásokat, az utolsó részt még a nyaralásra is elcipeltem magammal, és sikerült egy délután alatt átszabnom rajta. Persze manapság már kicsit magasabbak az elvárásaim a könyvekhez, de még mindig mosolyogva nézek vissza a Luxenre.
Akkora benyomást tett rám, hogy ehhez készült a legelső kritikám is. (Csak óvatosan olvasni, én fogom a fejem néha miatta. Kezdetleges, na.)
A KÖNYV, AMI MEGVÁLTOZTATTA AZ ÉLETEM
George R. R. Martin - Trónok harca
Ide is tudnám írni az Üvegtrónt, de inkább a Trónok harcát emelem ki. Ez a könyv vezetett be a komolyabb fantasy-k világába, és úgy általában a nem ya-könyvekbe. Az első részt még a sorozat első évadának megnézése előtt olvastam el, mert fel akartam készülni az eretediből. Azóta is nézem és olvasom a sorozatot, a részek megvannak DVD-n, a könyvek meg két nyelven is. Nézem is nagy bőszen a végre megjelengető 8. és egyben utolsó évad részeit. A 7. évadról írtam is értékelést, itt olvasható.
A BŰNÖS ÖRÖM
Leiner Laura - Szent Johanna gimi
Nagyjából a Luxennel egy időben tombolt nálunk a Szent Johanna-láz. Páran lányok egy kupacban olvastuk, aztán jól kibeszéltük egymást között. Akkor még csak az első 7 rész jelent meg. És emellett egy darab rész sincs meg nekem, mindig kölcsönkértem valakitől. Emlékszem, mikor az utolsó rész volt megjelenőben, jártunk Rékával a könyvtárba, hogy biztosan mi kapjuk meg a friss példányt. Párszor újraolvastam már, büszke nem kifejezetten vagyok rá, de néha rám jön egy kis gimis nosztalgia.
A KÖNYV, AMIT EL KELLETT VOLNA MÁR OLVASNOM, DE MÉG NEM SIKERÜLT
J. R. R. Tolkien - Gyűrűk ura
Szégyen szemre a high fantasy-k alfáját még nem sikerült elolvasnom, pedig megvan magyarul és angolul is. Legalább nekiálltam az első könyvnek, és a feléig eljutottam, de nem bírtam tovább. Még alig voltam talán 14-15, nem a megfelelő idő volt egy ilyen masszív olvasmányhoz.
A filmeket persze láttam kismilliószor, a Hobbitot meg olvastam is, de azóta sem sikerült sorra kerítenem. De ígérem, nem marad el.
Ezek lennének a válaszaim a kérdőívre, ezennel felhívom a tisztelt érdeklődőket, hogy aki akarja, csinálja tovább.
Megígérni nem tudom, mikor írok legközelebb, kicsit sok a dolog, de egy bizonyos értékelés egészen biztosan lesz (előbb-utóbb). Ugyanis mindjárt indulok, hogy végre megnézzem a Bosszúállók - Végjátékot. Végre itt van ez is.
A legközelebbi, fogalmam sincs, mikori viszontlátásig:
Love, Kalamaj
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése